Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Művészettörténet, iparművészet-történet, építészettörténet - Virányi Zsolt: Hajdúszoboszló épített öröksége, műemlékei
Virányi Zsolt műemlékjegyzékben még védettként szerepelt4 5. A szép boltíves szobákból álló földszintes házat és a hozzá kapcsolódó erődfal-szakaszokat az erőd történelmi, régészeti, műemléki jelentőségét felismerni nem képes városvezetés sajnos 1962 körül lebontatta, így a város értékes műemlékkel lett szegényebb.’’ (2. kép) 2. kép: A hajdúszoboszlói erődített templom északnyugati saroktornya az északi lőréses fallal 1961-ben (Forster Központ Fotótár, 049.688. b.N. jelű kép) Bocskai István fejedelem 1606-ban hajdúkat telepített a városba, innen származik a településnév „hajdú” előtagja. 1660-ban a Szejdi Ahmed budai török pasa hadjárata nyomán szinte teljesen elpusztult a város. Bár a szoboszlói főparancsnok, Kecskeméthi Balázs hadnagy április 29-én 250-300 hajdúval vitézül védte a (ma már nem létező) kis- szoboszlói régi, lőréses templom körül kiépített állásokat. Vissza is verték - a ma már szintén nem létező Török-dombon sátorozó - Szejdi janicsárjainak első rohamát, de a nagy túlerő végül legyőzte őket.6 4 Gólya 1960: 233. 5 Sz. Kürti 1975: 639. 6 http://www.szoboszlokepeskonyve.hu/esemeny/szejdi-dulas 302
