Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Művészettörténet, iparművészet-történet, építészettörténet - Szoboszlai Lilla: Képzőművészeti gyűjtemények Hajdúszoboszlón
SzoBoszLAi Lilla művész kiélhette kertművelő szenvedélyét, és itt jött létre a modern múzeumhoz tartozó kültéri szoborpark. Rácz saját kültéri munkái, közöttük a Szabó László szobrászművész általa restaurált szobra, valamint Győri László, Csutoros Sándor, Ézsiás István és Schéner Mihály egy-egy plasztikája is belesimul a kert mívesen alakított környezetébe. Rácz György 1944-ben született Szarvason. A természet szeretete mellett a művészet iránti rajongása volt életének másik-, leginkább meghatározó és végigkísérő tulajdonsága. „A természet szeretetem kialakulásához hozzájárult a Körös-part és a Körös-parti élmények. E páratlanul szép táj nagy élményt nyújtott a gyerekeknek, sokat barangoltunk, csavarogtunk madárfészkek és mindenféle csodák után."M Rácz György Ruzicskay György festő biztatására választotta a képzőművész pályát. Középiskoláit először a budapesti majd a szegedi művészeti szakközépiskolában végezte. Ebben az időszakban expresszív foltokból álltak hagyományos festéssel készített táblaképei. Még Hajdúszoboszlóra költözése idején is közelebb állt művészete a fíguralitáshoz, mint az absztrakcióhoz. A képzőművészeti főiskolára nem vették fel. Ezt követően mintegy hét évig, egyedüli tanítványként festett Ruzicskay műtermében, aki elsősorban a festészet technikai ismereteibe avatta be. Sok közös vonás volt a mester és tanítványa között, ami elsősorban a képzőművészet iránti elköteleződésben nyilvánult meg, de mindkettőjük életére kihatott a természet szeretete is. Ruzicskay bár Szarvason élt, európai kitekintésű, klasszikus műveltségű alkotóként tisztelték, aki megfordult Münchenben, Olaszországban és Párizsban is. Rácz György 26 évesen telepedett le Hajdúszoboszlón, ahol elsősorban a gyógyvíz jótékony hatásában bízva, súlyos gerincbetegségére keresett gyógyulást. Művészete a fürdővároskában, ahol folytatta figurális, expresszív festészetét, a Hortobágyot járva más irányt vett. A festészetében bekövetkező változást nem lehet függetleníteni attól az életrajzi ténytől, hogy gyógyíthatatlan betegséggel küzdött, és az ezzel járó gyakori testi fájdalmaktól szenvedő művész már nem tartotta kielégítőnek az egyszerű, áttételek nélküli természeti tájábrázolást.3- A színeken és a valóság látványvilágán nyugvó, expresszív foltfestészetben 34 35 34 Vö. GÖMÖR 2005. (Gömör Béla orvos, műgyűjtő többek között Rácz György műveit is gyűjtötte, de a kortárs művek mellett olyan klasszikusoktól is vannak munkái, mint Tihanyi Lajos, Czigány Dezső, Mednyánszky vagy Egry.) 35 Betegségének pontos leírása megtalálható: Gömör 2005. 280
