Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Történettudomány - Kovács Tünde: Sáránd népessége a kiegyezéstől az állami anyakönyvezés bevezetéséig (1867–1895)
SÁRÁND NÉPESSÉGE A KIEGYEZÉSTŐL... fő), Konyár (15 fő) 2 - 2%, Berettyóújfalu (12), Hajdúszoboszló (8 fő), Monostorpályi (6 fő), Tépe (6 fő) 1-1%. Az egyéb településekről (lásd a diagramon) összesen 3% (29 fő) származott, a közeli nagyváros Debrecen 2 ide házasodó fővel szinte elhanyagolható. (13. számú melléklet) Érdekességképpen jegyzem meg, hogy a lakodalmak időszaka főleg év eleje és az év vége volt, leggyakrabban januárban és decemberben házasodtak.30 Az előbbiben a vizsgált időszak esküvőinek 35%-át (151 db), utóbbiban a 18%-át (82 db) tartották. A többi hónap hasonló számait vizsgálva a február a 12%-kal (56 db), a március 8%-kal (36 db), az április 6%-kal (28 db), a május 4%-kal (18 db), valamint a november 10%- kal (47 db) jelentősnek mondható, júniustól októberig ez az arány 1-2 % (6-8 db) között mozog. (14.melléklet) Az esküvő alapos leírását is ismerjük Borovszky müvéből, amit röviden így lehet ismertetni. A házasságkötést szokás szerint a leánykérés előzte meg. Erre a feladatra a legény felkérte valamelyik idősebbik rokonát, hogy kérje ki számára a leányt a szüleitől. A leánykérés általában szombati nap alkonyán történt (előtte a rokon már délután a lányos háznál járt), míg az esküvőt és a lakodalmat szerdai nap tartották meg.31 A legény jegypénzt adott a leánynak, cserébe a hímzett jegykendőért, de emellett a vőfélynek is fontos szerepe volt az egész ceremónia lebonyolításában. Az esküvő napján a vendégek, ki a lányos, ki a fiús háznál, egybegyűltek, majd innen indulnak a községházára. Itt megtörtént a házasságkötés az anyakönyvvezető előtt a hivatalos tanúkkal (násznagyokkal). Ezután az egész násznép átvonult a templomba, ahol a pár elmondta a házassági esküt, majd a násznép szétvált, s az egyik csoport a vőlegényt, a másik a menyasszonyt kísérte haza. Itt egy ideig mulatoztak, aztán a vőlegény násznépe elindult a másik házhoz, hogy kikérje a menyasz- szonyt. A kikérés után visszamentek a vőlegény házához, ahol vacsorával, cigánybandával, tánccal, tréfával virradatig tartott a lakodalom (a tehetősebbeknél ez akár 2-3 nap is).32 30 Ez az időszak a mezőgazdasági jellegű települések esetében a viszonylagos nyugalom időszaka volt, így különösen alkalmasnak mutatkozott a házasságkötésekre. 31 Mindez a 20. század elejére úgy változott, hogy az esküvőt (először a polgári, majd ugyanazon a napon az egyházi), és a lakodalmat többségében szombati napon tartották. 32 Borovszky 1901: 222-225. 239
