Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Történettudomány - Kovács Tünde: Sáránd népessége a kiegyezéstől az állami anyakönyvezés bevezetéséig (1867–1895)
Kovács Tünde 5. Összefoglalás Sáránd már a 13. századtól közepes méretű falunak mondható. A következő évszázadok alatt kisebb nemesek birtokolták, s gyakorlatilag a szomszédos településekkel hasonló sorsban osztozott. Jelentős változást hozott a 17. századi hajdúmozgalom, aminek következtében a bihari kis- hajdú városok egyike lett a fejedelmi telepítés eredményeként. Hajdú jogait elvesztve, a többi szomszédos hajdútelepüléssel együtt 1702-től a derecskéi Esterházy uradalom részévé vált. A lakosság megélhetését alapvetően a fold biztosította, amit a forrásokon alapuló kiértékeléseim is alátámasztanak. A lakosság mindig igyekezett megfelelni a társadalmi normáknak, mindennapjaikat átszőtte a szigorú vallásos neveltetés és az elődeiktől átvett hagyományok, amiket követtek a születéstől a házasság- kötésen át egészen a sírig. Bízom benne, hogy dolgozatomban sikerült felvázolni a korabeli forrásokon és az e témában fellelhető tudományos munkákon keresztül Sáránd 1867-1895 közti népességfejlődésének fontosabb mozzanatait. Irodalom Borovszky Samu 1901 Bihar vármegye és Nagyvárad. Magyarország vármegyéi és városai. Budapest Budapesti Hírlap 1895 Budapesti Hírlap XV. évf. 266. sz. (1895. szeptember 29.) Jeney Andrásné (szerk.) 1997 A történeti Magyarország városainak és községeinek névváltozatai az Országos Községi Törzskönyvbizottság iratanyaga alapján (1898-1913). Tóth Árpád, Budapest Fényes Elek 1851 Magyarország geográfiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta betűrendben körülményesen leiratik. Budapest Helységnévtár 1907 A Magyar Szent Korona Országainak Helységnévtára Jakó Zsigmond 1940 Bihar megye a török pusztítás előtt. Budapest 240
