Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Történettudomány - Kovács Tünde: Sáránd népessége a kiegyezéstől az állami anyakönyvezés bevezetéséig (1867–1895)
Kovács Tünde éves 8% (115 fő), 40-59 éves 12% (181 fő), 60 éves és idősebb 17% (258 fő). (10. számú melléklet) Utóbbiak között csak néhány kimagaslóan magas életkorú személy található: 1-1 fő 90 éves (1891), 88 éves (1872 és 1873), 79 és 81 éves (1868) korában hunyt el. Szokás volt, hogy ha a gyermek 2-3 éves kora előtt hunyt el, akkor a koporsóját és a szemfödelet az ún. ídes keresztszülő vette, ha nagyobb korban, akkor művirág-koszorút tett a koporsóra. A halotti tort leggyakrabban szűk baráti körben tartották, de olyan is volt, hogy csak a sírásóra és a cselédségre szorítkozott.28 c) Házasságkötés29 A népesség számának alakulása szempontjából fontosnak tartottam megvizsgálni a Sárándon kötött házasságokat is a nevezett intervallumban. Ezalatt 455 bejegyzés történt az anyakönyvbe, a legtöbb házasságkötés a kiegyezést követő évre esett (29 db). A 910 főből 897 fő vallotta magát reformátusnak, 12 fő katolikusnak és 1 fő tartozott egyéb felekezethez. A házasulandók családi állapotát tekintve közel azonos a nőtlen (40%, 362 fő) és a hajadon (41%, 381 fő) aránya, özvegy 16% (142 fő), elvált pedig 3% (25 fő). (11. számú melléklet) A legfiatalabb személy 14 évesen kötött házasságot, a 21-30 éves korosztályból kerültek ki a legtöbben (484 fő), őket követik a 14-20 évesek (297 fő). A sorrendben pedig a kor előre haladtával csökkenés figyelhető meg: 31-40 éves 69 fő, 41-50 éves 38 fő, 51-60 éves 18 fő, 61- 70 éves már csak 3 fő, 71-80 éves pedig csak 1 fő (1887-ben). Az életkorok vizsgálatakor figyeltem meg, hogy 1 házaspár esetében különösen kiugró korkülönbség látható - a már sokat említett -, 1873-as évben, amikor az egyik fél 52, a másik 20 éves volt. Ugyanebben az évben volt még 20 év eltérés is, ennél az esetnél az idősebbik fél az özvegyekből került ki. (12. számú melléklet) A házasságot kötők származási helyét bemutató kördiagramból jól látszik, hogy a sárándiak elsősorban falubeliekkel kötötték össze életüket, a többiek nagyobb részt a szomszédos településekről származtak. Százalékokban és főben kifejezve: Sáránd 80% (729 fő), Hajdúbagos 3% (28 fő), Derecske (22 fő), Mikepércs (20 fő), Szovát (17 fő) Hosszúpályi (16 28 Borovszky 1901:221., 226. 29 HBML IV.B. 465/nn. 3/c 238
