Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)

Történettudomány - Kovács Tünde: Sáránd népessége a kiegyezéstől az állami anyakönyvezés bevezetéséig (1867–1895)

SÁRÁND NÉPESSÉGE A KIEGYEZÉSTŐL...

lakoma hagyományos „étlapjáról” nem hiányozhatott a csigatésztaleves, a marhasült vagy a birkapaprikás, valamint a sült tészta, amit az asszonyok hoztak magukkal a vendégségbe. A jelenlevők közül, akik a többiekkel még nem voltak komaságban, azok komaságot kötöttek egymással. A szülés után lábadozó édesanyának naponta vittek a komák és a komaasszonyok ételt, ez volt az úgynevezett „komacsésze ítél”. A gyermek miután felnőtt, mindenkit, aki a keresztelőjén jelen volt, keresztanyámnak és keresztapámnak szólított, annyi különbséggel, hogy tiszteletből ídes keresztanyámnak szólítja -otta, aki keresztvíz alá tartotta.22

b) Halálozás25 26

Egy település népességváltozására - a születés mellett - a halálozás van jelentős hatással. Az általam vizsgált időszakban Sárándon az 1528 halálesetből közel 50-50%-os volt a nemek aránya (férfi 757 fő, nő 771 fő). Az anyakönyvből fellelhető halálozási okok fő kategóriákba való besorolását elsősorban Kováts Zoltán hasonló témában folytatott kutatása alapján végeztem el. O a Sárándhoz közeli Debrecen vonatkozásában állított fel 10 lehetséges kategóriát.27

A kördiagramon látszik, hogy a sorrend a következő: vezető helyen a II. A gümőkorra (tuberkulózis) utaló halálok 41% (611 fő), majd a többi: I. Fertőzőek és élősdiek okozta halál 26% (389 fő), V. Rosszindulatú daganatok 11% (175 fő), VII. Veleszületett rendellenességek 6% (96 fő), IV. Emésztőrendszeri megbetegedések 5% (81 fő), IX. Egyéb 4% (68 fő), III. Szív- és érrendszeri megbetegedések 3% (46 fő), VI. Ideg- rendszeri megbetegedések 3% (46 fő), VIII. Erőszakos halálnemek 1% (16 fő), végül pedig a X. Nem jelölt esetek (3 fő) elhanyagolható. (9. számú melléklet)

Ahogy azt már korábban is említettem, az általam vizsgált időszakban az 1873-as évben a halálozások száma kimagasló volt. Ekkor 112 fő hunyt el, a vezető halálok pedig a himlő volt.

A különböző betegségek kimagasló arányban a néhány na- pos/hetes csecsemők körében szedték áldozataikat (28%, azaz 446 fő), a féléves kort 5% (76 fő) érte meg, a halvaszületések száma alig 3% (43 fő). A többi korcsoportban következőképpen alakultak a halálozások: 1-2 éves 10% (160 fő), 3-9 éves 13% (191 fő), 10-19 éves 4% (58 fő), 20-39

25 Borovszky 1901: 220-221.

26HBML IV. B.465/nn. 2/b

27 Kováts 1997: 53.

237