Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Történettudomány - Kovács Tünde: Sáránd népessége a kiegyezéstől az állami anyakönyvezés bevezetéséig (1867–1895)
SÁRÁND NÉPESSÉGE A KIEGYEZÉSTŐL... ezt megelőző szomorú időszak sötét foltját, gyászát fogja képezni a magyar történelemnek."21 A diagramokban és táblázatokban szereplő adatok a Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltára egyházi anyakönyvi gyűjteményében található másodpéldányokból származnak 1867-től 1895. szeptember 30-ig.22 A számsorok elemzése mellett fontosnak tartottam röviden bemutatni azokat az élethelyzeteket, amiket az anyakönyvek rögzítenek, vagyis a születés-halálozás-házasságkötés hármasához kapcsolódó szokásokat, amelyek ugyan elsősorban a néprajz tárgykörébe tartoznak, ugyanakkor „megtöltik élettel” a források számsorait. a) Születés23 A vizsgált időszakban összességében a születések száma (1772 fő) meghaladta a halálozások számát (1528 fő). Az 1873-as kiugróan magas halálozás ellenére (a későbbiekben erről még részletesebben szó lesz), 187521 Tiszántúl 1895. 22 A Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltárába bekerült sárándi iratanyag az általam vizsgált időszakban és témában igen hiányos. Mindössze egy testületi jegyzőkönyveket (MNL HBML V.667/b. 1880-1899) és egy, a sárándi árvák pénz- és egyéb követeléseit magába foglaló kötet maradt fenn (MNL HBML V. 667/e. 1870-1881). A testületi jegyzőkönyvek egyike sem tesz említést arról, hogy a képviselőket foglalkoztatta volna a község mindennapjait érintő új változások. Nem úgy mint például a sajtó, ahol az állami anyakönyvezés költségeit is alaposan taglalták: „A holnap életbe lépő uj orgánizmus kerek számban nyolcszázhetvennyolcezer forint uj kiadással terheli meg évenként a budgetet.” (Budapesti Hírlap XV. évfolyam, 268. szám), vagy ahol az anyakönyvvezetők eltérő műveltségi szintje közötti aggodalmukat fejezték ki : „Nem szólunk itt a messze vidékek jórészt csekély szellemi műveltséggel bíró anyakönyvvezetőiről, akiktől természetszerűleg nem lehet elvárni, hogy egyszerre betanulják a polgári anyakönyvvezetés bonyolult gépezetét. A székesfőváros anyakönyvvezetői jogvégzett emberek, s nem tehető fel róluk, hogy nem tanulták ki eléggé az uj mesterséget.” - az első házasságkötés még így is másfél óráig tartott, háromszor vettek fel új jegyzőkönyvet (Tiszántúl, I. évfolyam, 234. szám). Ugyanakkor a jegyzőkönyvekben találtam olyan intézkedésekre vonatkozó határozatokat, amelyek Sáránd lakosságának létszámbeli megtartására és növelésére irányultak. Az 1886. december 12-i jegyzőkönyv részletesen taglalta a körorvos és a községi bába kötelességeit (valamint az ezért járó fizetségüket). Az 1890. február 16-i ülésen a képviselők döntöttek egészségügyi bizottság megalakításáról (ezzel eleget téve egy törvényi előírásnak is), 1893. május 9-én pedig a kolerás betegek számára létrehozandó ápolóhellyel kapcsolatos költségeket vitatták meg. A jegyzőkönyvek eredetije a már korábban említett jelzetnél megtalálhatók. 23 MNL HBML IV. B. 465/nn. 1/a. 235
