Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Történettudomány - Nagy István: „Az üllő és kalapács közé jutottunk…” – Thököly Imre alakja a magyar történetírásban
Nagy István geinek, s minden téren kiérdemelte kortársai nagy részének megbecsülését. ... fiatal korának frissessége, lendülete életkorát meghazudtoló érettséggel s az emberekkel való kivételes bánni tudással párosult.”30 Történelmi jelentőségének kulcsát mégsem ebben, hanem a fiatal grófnak a kuruc vitézlő rendhez való viszonyában és katonai kiválóságában látja. Benczédi érezhető rokonszenvvel közelít Thökölyhez. így nem meglepő, hogy megértést tanúsít aziránt is, hogy az ifjú gróf saját hatalmi ambícióinak kielégítése érdekében vállalta a török orientációt és a behó- dolást. „Ellentétben azonban a bujdosó nemességgel, akiknél, mint láthattuk, a töröktől való tényleges függő helyzet öltötte magára a Habsburg- ellenes függetlenségi program külső formáját, Thököly esetében ez éppen fordítva történt: valóságos függetlensége, szuverenitási törekvése öltötte és vállalta magára a török függés külső formáját. Ezért bízvást állíthatjuk, hogy Thököly esetében csakugyan függetlenségi küzdelemről volt szó, akinél nem a 'török medve', hanem a saját szuverén hatalma volt a 'német kígyó' alternatívája.”31 Benczédi interpretációjában tehát Thököly állama a függetlenség jegyében jött létre, és a Habsburg-monarchia alternatívája kívánt lenni. Megítélése szerint Thököly csak akkor követett el a saját szempontjából jóvátehetetlen hibát, amikor ahelyett, hogy lebeszélte volna a törököt egy újabb támadásról, maga is a Bécs elleni támadásra ösztönözte őket. Elismeri, hogy a Felső-magyarországi Fejedelemsége növelte az ország széttagoltságát, de ez szerinte nemhogy nem mondott ellen a tényleges hatalmi viszonyoknak, hanem azokhoz illeszkedett. Ugyanis a felkelés területi kiterjedését alapvetően a Habsburg-kormány erőtlen hadvezetésében, és a bécsi udvar politikáját alakító spanyol párt befolyásában látja. Ez utóbbi - a francia terjeszkedésben látva a fő veszélyt - mindenképp el akarta kerülni a háborút a törökkel, ezért még Thökölynek tett engedményekre is hajlandó volt, és ily módon a gróf ügyének a bécsi udvarban is akadtak szószólói.32 Benczédi Thököly személyes ambícióinak szálmájára írja, hogy 1683-ban céljainak megvalósíthatóságát egyedül a törökökben látta. Nem elégedett meg ugyanis korlátozott területi hatalmával, hanem az egész országot meg akarta szerezni török védnökség alatt. A kutató szerint a kuruc fejedelem ezen a ponton tért le a Bethlen Gábor és más erdélyi fejedelmek által követett útról. Rosszul mérte fel a külpolitikai és katonai 50 51 52 50 Benczédi 1985: 1226. 51 Benczédi 1985: 1250. 52 Benczédi 1985: 1264-1265. 210
