Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Néprajztudomány, kulturális antropológia - Purgel Zsuzsa: Ebesi esküvői fényképek változása az 1960-as évektől napjainkig
Purgel Zsuzsa 2. Kutatás 2.1. Kutatás háttérinformációi Kutatásom során esküvői képek vizsgálatával foglalkoztam. A kutatás módszereiről, illetve az adatközlők bemutatásával már a bevezető fejezetben foglalkoztam. Tehát ebben a fejezetben a konkrét kutatásról szeretnék néhány gondolatot lejegyezni. A kutatás elsődleges célja az esküvői fényképek segítségével bemutatni az élet egyik legnagyobb sorsfordulóját az esküvőt. Éppen ezért az interjúk elkészítése során és a kérdőív megszerkesztésénél is ügyeltem arra, hogy az esküvői szokásokra reflektáljak. A kutatásom során megbizonyosodtam arról, hogy attól függetlenül, hogy Ebes lakosait vallásos emberekként említi Haja István az Ebes községről írt könyvében, a valóságban nem ez tükröződik. Valóban az adatközlőim 40%-a átesett a keresztelésen, de a beszélgetések, és válaszadások alapján kiderült, hogy nem sokan tartják a hitüket. Az egyházi esküvő az adatközlőimnek csupán 16%-ánál volt megtartva. Az idősebb generáció esetében érthető, ugyanis csak az 1990-es végén épült fe! a templom, s templom nélkül körülményes lett volna az egyházi szertartást lebonyolítani. A fiatalok esetében pedig már a templom kérdése nem jelenthetett akadályt. Az ebesi esküvők létszáma igen változatos. A kérdőívre adott válaszok százalékos aránya a következő: 20 fő alatt 0%, 50-70 fős 57,1%, 70-100 fős 28,6%, 100 fő felett 14,3%. Mint az értékelésből is kiderült, Ebesen az 50-100 fős esküvők a leggyakoribbak. Az esküvő megszervezésének egyedisége is jellemző a település lakóira. A válaszadóknak csupán 7,1%-a válaszolta azt, hogy esküvőszervezőre bízta az ünnepi alkalom megszervezését, 21,4% volt az, aki a saját ötletei mellett esküvőszervező segítségét is igénybe vette, a maradék 71,4% pedig teljesen egyénileg, család segítségével látott a munkához. Ez a fejezet fontos része a dolgozatnak abból a szempontból, hogy a ebesi társadalmi értékrendeket, a vallásos életet jobban megismerhessük. 2.2. Az ebesi esküvői szokások átalakulása, áthagyományozódása A házasságkötéshez tartozó szokások minden korszakban változnak, átértelmeződnek, s vannak olyan motívumok, melyek kivesznek a hagyományból. Kutatásom során az adatközlőimet nem csak az esküvői fény148
