Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Néprajztudomány, kulturális antropológia - Purgel Zsuzsa: Ebesi esküvői fényképek változása az 1960-as évektől napjainkig
Ebesi esküvői fényképek változása. .. dasági és ideológiai viszonyainak függvényében változó társadalmi intézménnyé alakult, amely az állam által elismert és jogilag védett keretet nyújt az utódok létrehozásához és felneveléséhez. A házassághoz fűződő fontos társadalmi, gazdasági és jogi következmények miatt minden társadalomban pontos előírások szabályozzák azt, hogy milyen feltételekkel lehet házasságot kötni és milyen körülmények között engedhető meg a házasság megszüntetése. A második világháború előtt a házasság fontos társadalmi esemény volt, melyet ünnepi keretek között kötöttek. A házasság a felnőtté válásnak, a családalapítási szándéknak a kifejezése. Magyarországon a házasodási kedvet nagyban befolyásolták a gazdasági tényezők, de a megkötött házasságok száma a háború előtti időszakban magas értéket mutatott. A 19. század végétől jelentkező társadalmi-gazdasági változások a házasságkötési szokásokat is befolyásolták. Ide tartozik a nagyvárosokba költözés, a kivándorlás, a gazdasági feltételek ingadozása is. Az első világháború negatívan hatott a házasságkötések számának alakulására, mely csak a fronton harcolók hazatérése után növekedett. Átmeneti emelkedés után az 1930-as évektől ismét csökkent a megkötött házasságok száma.1 2 A második világháború következményeként a család szerepe felértékelődött. Az új politikai rendszer hatására a nők tömegesen áradtak be a munkapiacra, nagyobb lehetőség nyílt az ismerkedésre, továbbá a szülői befolyás is meggyengült a párválasztásban.3 Az 1970-es évektől napjainkig ismét csökkenő tendencia mutatkozik meg a házasságok számában. A folyamatot Buda Béla a modern házasság fogalmával jellemzi. A kilencvenes évektől Buda posztmodern házassági szokásokról4 5 ír, ami éppúgy, mint a modernitás kifejezés nem koncepció, hanem inkább leíró kategória. Az 1990-es évektől a házasságkötés életkori kitolódása mellett megfigyelhető a házasság nélküli családszerű együttélés is. Ezeknek fő oka, hogy a fiataloknál megjelenik az „ifjúsági kultúra”3 éés a késleltetett felnőtté válás fogalmával leírt jelenség. Emellett meg kell említeni még az „élmény-társadalmat” is, ami szintén nagy hatást gyako1 http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/185.html (2015-01-26 9:48) 2 http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/185.html (2015-01-26 9:48) 3 http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/185.html (2015-01-26 9:48) 4 Buda 2013: 4. 5 Nyitottság és döntési bizonytalanság (Buda 2013). 141
