Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Néprajztudomány, kulturális antropológia - Simándi László: „Páros kiskés a zsebembe, de éllës!” – A régi debreceni késesség, és hagyományos debreceni bicskatípusok a Déri Múzeum és a Bocskai István Múzeum gyűjteményében
,PÁROS KISKÉS A ZSEBEMBE, DE ÉLES! A másik pároskés típusnak a nyele haknikból és szaru nyélpanelekből20 21 áll össze. „A pároskést fehér szaruval borítják, a régi példányok szarulemeze azonban az alatta lévő rézlemez oxidációja következtében szép zöld színt kap” 21 Használtak azonban fekete szarut is, de legritkább a gyöngyház nyelű volt. A szaru nyélbetétként való szinte kizárólagos alkalmazása egyébként nem meglepő, figyelembe véve a korabeli nagyállattartás jelentőségét e térségben. A szaruba, gyöngyházba réz berakásokat tettek. Ezek lehettek figurális alakok, legjellemzőbb a kakas volt. ,,Hasonló kakasokat kanászbalta nyelén is találni”.22 23 Másik nagyon jellegzetes berakási fonna a csillagmotívum volt. A kakasos bicskák nyele három baknis, tehát egy oldalon két kakas-betétes szarulemez van, a csillagos párosbicskáké pedig általában öt baknis, tehát az oldalakon négynégy „csillag” található, általában fehér szaruban, míg a kakasok sötét szaruba vannak foglalva. Ezen túl találkozhatunk olyan oldalvillás, sza- runyelű bicskákkal, ahol „A kakas néha elveszti eredeti formáját és értelmetlen díszítménnyé válik”.22. Véleményem szerint azonban ezek a berakások is olyan precíz kivitelezésűek, hogy ha készítőjük kakast akart volna a nyélbe tenni, akkor arra is képes lett volna, úgy gondolom tehát, hogy ezek a díszítmények is konkrét elképzelés alapján lettek megformázva, más kérdés, hogy értelmezésük számunkra nehézkes és nem egyértelmű. Erre a kérdésre a következőkben még visszatérek. A szarunyelű pároskések baknijait vonalakkal, rácsozással díszítik, platinájukat pedig az előző, réznyelű típussal megegyezően. Rugójuk általában gazdagon cifrázott. A párosbicskák tehát nagy valószínűséggel egy újabb fejlettségi fokot képviselnek a farvillás típusúak után. Ebből következően fejlettebb mechanikai szerkezettel rendelkeznek, valamint az előző típusnál jobban is funkcionálnak, tehát ezekkel az oldalvillákkal már kényelmesebben, praktikusabban lehet étkezni, de természetesen ez sem mérhető az étkészletek különálló, nagyobb méretű villáinak komfortosságával. Ettől függetlenül tekinthetjük a pároskést egy új lépcsőfoknak a kés-villa étkészletek egybeépítésének történeti folyamatában. Kocsis Ferenc azonban ennek a típusnak is rávilágít a hátulütőjére. Ugyanis a bicska kétfelé szed20 A haknik közt elhelyezett térkitöltő lemezek. Anyaguk leggyakrabban fa, agancs, szaru, csont, gyöngyház. 21 LÜKŐ 1938: 113. 22 LÜKŐ 1938: 115. 23 LÜKŐ 1938: 115. 111
