Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)

Nagy Sándor: A Hajdúkerület és bíróságainak viszontagságos esztendei a XVIII-XIX. században

A tanúk arra nyilatkoztak, hogy felolvasott vallomásukat a jegyzőkönyv helyesen tartalmazza-e. Az újra kikérdezések és a tanúk vallomásának hitelesítése során a törvényszék tagjai találtak szabálytalanul szerkesztett nyomozati, továbbá olyan iratokat, amelyek az ügyre nem tartozó adatokat soroltak fel. Találtak olyan, senki által alá nem írt jegyzőkönyvet is, amelyet legfeljebb magánszemély feljegyzésének lehetett tekinteni. A tapasztalt szabálytalanságok megszüntetése végett a törvényszék még aznap meghozott végzésében részletesen kifejtette a törvényes eljárásra vonatkozó rendelkezéseket. Mivel a városok területén elkövetett valamennyi bűncselekmény nyomozása és az ezzel kapcsolatos eljárás ismét a városok tanácsainak hatáskörébe tartozott, a végzések egy-egy példányát mind a hat hajdúváros kapitányának megküldték főleg azért, hogy a városok alkalmazásába került fiatalabb dolgozók is megismerkedjenek a teendőik ellátásához szükséges rendelkezésekkel. A következő napon - június 7-én - megkezdték a büntető ügyek érdemi tárgyalását s ahhoz képest folytatták a következő hónapokban is, ahogy a Tisztiügyészi Hivatal a nyomozati iratokat a vádlottak ellen emelt keresettel, mai elnevezéssel - vádirattal - együtt beterjesztette. A törvényszék lopás miatt Erdős József és 7 társa szoboszlói lakosok ellen indított ügyben 1861. július 2-án kelt ítéletében a következő tényállást állapította meg. Erdős József 27 éves, büntetett előéletű vádlott elismerte Grósz János, Vígh András, Cs. Nagy András, Nagy Miklósné és Vígh Péterné szoboszlói lakásaiknak megásását és feltörését. Több tolvaj cimborájával élelmiszereket, ruha és ágyneműket loptak el. Erdős József ezen kívül Bordán Sándortól öt birkát, Radó Sándor óljából pedig nyolc libát tulajdonított el. Ezért a büntetett előéletű, veszélyes, megrögzött vádlottat többnyire erőszakkal elkövetett lopásaiért, háromévi vason, közmunkában eltöltendő, hetenként kétnapi böjtöléssel súlyosbított rabságra ítélte. A többi hat vádlott (egy vádlott a tárgyaláson nem jelent meg) bűnösségét is megállapította lopás, illetve orgazdaság miatt és hosszabb-rövidebb rabságra ítélte őket. Csak egy vádlott élt fellebbezéssel -sikertelenül.

6 A kerületi büntető törvényszék elnöke az 1861. augusztus 28-án tartott ülésen bemutatta a debreceni es. kir. Állomás Katonai Parancsnokságától érkezett (német nyelvű) megkeresést. Eszerint a Parancsnokság Erdős József szoboszlói lakosnak, mint szabadságos katonának a börtönből kiadatását kérte. Uo. IV.B.756/d. 1861 .július 2. No.64. 91