Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)

Nagy Sándor: A Hajdúkerület és bíróságainak viszontagságos esztendei a XVIII-XIX. században

Tette ezt az Országbírói Értekezlet I. Rész. 39.§-a szerint, miként a hadiszol­gálatban álló katonák polgári törvényszékek hatósága alá nem tartoznak. Ha e megkeresésnek sikere nem lenne, jegyezte meg a Parancsnokság, az esetben Erdős Józsefet katonai erőszak alkalmazása mellett veszik ki a börtönből. A törvényszék a Parancsnoksághoz küldött válaszában leszögezte, hogy Er­dős Józsefet nem, mint valódi hadiszolgálatban lévő katonát, hanem régebb idő óta otthonélő egyént ítélte el, hatáskörét azonban nem lépte túl. Mivel mind a régi törvények, mind a Parancsnokság által hivatkozott, de tévesen értelmezett, Or­szágbírói Értekezlet határozatának megfelelő törvényes kötelességét teljesítette, ezért Erdős Józsefet a börtönből nem adja ki. Egyúttal sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a Parancsnokság Erdős Józsefnek a börtönből elvitelére katonai erőszak alkalmazását is igénybe kívánja venni. A törvényszék ellenállást ugyan nem fog tanúsítani, de az eljárást törvénytelennek tekinti, és ünnepélyesen óvást emel ellene. Még 1861. július végén érkezett a hajdúkerületi közgyűléshez a helytartóta­nács 1861. július 24-én kelt rendelete, amely szerint az Országos Hadfőkormány közléséből megállapították, hogy némely polgári hatóság a szabadságos és tarta­lékos katonák által elkövetett kihágások és vétségek esetében bűnfenyítő tör­vényhatóságot gyakorol, ezáltal jogtalanul beavatkozik a katonai hatóságok ha­táskörébe. Ezért a helytartótanács elrendelte, ha szabadságos vagy tartalékos katona bűnfenyítő eljárás alá eső cselekményt követne el, a bűnvádi vizsgálat megindítása és a büntetés elvétele végett a legközelebbi katonai hatósághoz kísérendő be. 7 Az ügyviteli gyakorlat szerint a Hajdúkerületben bárhonnan érkezett iratot - ha nem igényelt azonnali vagy sürgős intézkedést - a soron következő közgyűlésen olvasták fel és döntötték el milyen intézkedést igényel. Sok esetben még a fel­sőbb hatóságoktól, a helytartótanácstól érkezett iratok is elintézhetők voltak az­zal, hogy felolvasták, tartalmukat tudomásul vették és az iratot a megfelelő álla­gában az irattárban elhelyezték. Mivel a helytartótanács szóban forgó rendelete nem igényelt soron kívüli in­tézkedést és a következő közgyűlés 1861. szeptember 4. és következő napjaira már ki volt tűzve, ott kívánták elintézni. Időközben a cs. kir. katonai parancsnokság igénybe vette a kilátásba helyezett erőszakot. 7 Uo. Hajdúkerületi közgyűlések iratai. IV. B. 752/b. 1861. Fasc. 7. No. 19. 43590 92

Next

/
Thumbnails
Contents