Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)

Nagy Sándor: A Hajdúkerület és bíróságainak viszontagságos esztendei a XVIII-XIX. században

Mivel az ország törvényhatóságainak saját választott törvényszékei és bírái által gyakorlandó igazságszolgáltatási joga ismét feléledt, az uralkodó a még fennálló es. kir. bírói hatóságoknak meghagyta, hogy működésüket, amennyiben teendőik a hazai törvényhatóságokra átszállanak, azonnal szüntessék meg, a folyamatban maradt ügyek iratait pedig a visszaállított magyar bíróságoknak május 1. napjáig adják át. Minthogy ezekben az ügyekben az eljárás eddig az osztrák törvények szerint folyt, az átadástól kezdve pedig a hatályukba visszaállított magyar törvények voltak irányadók, a Hajdúkerületi Törvényszék az átvett iratokat átvizsgálás és a tárgyalásra előkészítés végett a Tiszti főügyészi Hivatalnak adta át. Kovács Miklós alkapitány, a Hajdúkerületi Törvényszék elnöke, a büntető ügyek tárgyalását tizenegy év tizenhárom napi szünetelés után, 1861. június 6. és következő napjaira tűzte ki. Erről értesítette a törvényszék tagjait, nevezetesen a négy táblabírót, a fő és aljegyzőt, a tiszti fő - és alügyészt, valamint a hat város kapitányát azzal, hogy a városaikat képviselő kiküldötteiket utasítsák, miszerint a határnapon a Kerület Székházában jelenjenek meg. A kitűzött időpontban a kerületi tiszteken kívül Böszörmény, Szoboszló, Hadház 2-2, Nánás, Dorog, Vámospércs 1-1 kiküldöttjével együtt a törvényszék 17 tagja jelent meg. Kovács Miklós elnök, az ülést megnyitó beszédében szólt arról, hogy 1849-ben „a törvény adta jogainak gyakorlásától, idegen fegyverek hatalmával megfosztott nemzetnek, az alkotmányos állapoton kívül létei hosszú, nehéz évei után, az alkotmányos élet terére visszahelyezkedni a felette őrködő gondviselés alkalmat nyújtott. Ennek folytán a kerületi törvényszék ajtajai is felnyittattak. " Arra kérte a törvényszék tagjait, hogy „itt a bírói tekintélyt megillető komoly méltóság, megfontolt higgadtság legyen állandó elve és vezérfonala a tárgyalásoknak." Nem ok nélkül hangzottak el ezrek a szavak. Országszerte - a hajdúvárosokban is - lankadatlan hevességgel folyt a törvénytelen adók - katonai erőszakot sem nélkülöző - behajtása - és ennek nyomán fokozódott a lakosság elkeseredése is. A továbbiakban bejelentette az elnök, hogy a törvényszék mostani ülésén első teendő a Tisztiügyészi Hivatal által tárgyalásra előkészített ügyek iratai alapján a vádlottak újrakérdezése és a tanúk vallomásának hitelesítése. Ez a hatályába visszaállított eljárási szabályok szerint abban állott, hogy a vádlottak és tanúk előtt felolvasták a nyomozás során jegyzőkönyvben rögzített vallomásukat. A vádlottaknak arra kellett nyilatkozniuk, hogy vallomásukat fenntartják vagy módosítják, ha pedig visszavonják, ezt milyen indokokra alapítják. Nyilatkozataikat a már felvett jegyzőkönyvbe jegyezték be és mindkét részről aláírták. 90