Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)

Nagy Sándor: A Hajdúkerület és bíróságainak viszontagságos esztendei a XVIII-XIX. században

iffimiTT -«ab./ Más tulajdonának ravasz megkárosítása, ha a kár értéke 25 pforintnál nem nagyobb. c./ Egyszerű lopás, vagyis nem felfegyverkezve és nem betöréssel követték el, az okozott kár értéke a 25 pforintnál nem nagyobb és a tettes lopásért büntetve még nem volt. d./A lopással kapcsolatos orgazdaság. e./ Azok a kihágások, amelyek a mezei rendőri törvény rendszabása alá esnek. f./A hatóság által kiutasítottnak meg nem engedett visszatérése. A szabályzat 4.§-a kimondja, hogy a járásbíróság 3 hónapnál hosszabb ideig tartó fogságbüntetést nem szabhat ki. Az 5.§. szerint az első osztályú járásbíróságok hatáskörébe tartozik mindazoknak a kihágásoknak és bűntetteknek a tárgyalása, amelyek sem a megyei törvényszékek, sem a járásbíróságok hatáskörébe nem tartoznak. A 6.§. értelmében a bíróságok 3 évig terjedő fogságbüntetést szabhatnak ki. A további paragrafusokban a bűntető eljárás során betartandó eljárási rendelkezéseket sorolta fel a szabályzat. A 26.§. szerint minden marasztaló ítélet ellen fellebbezéssel lehet élni éspedig a járásbíróság és az első osztályú járásbíróság ítéletei ellen a megyei törvényszékhez, ennek ítélete ellen a kerületi főtörvényszékhez. A fellebbezést az ítélet kihirdetésétől számított 24 óra alatt lehet bejelenteni. A fellebbező fél indokait írásban is benyújthatja a részére engedélyezhető 8 napon belül, evégett ügyvédet is rendelhet ki a bíróság. Az utolsó, 32.§. értelmében „ez a rendszabály valamennyi már folyamatban lévő bűnperre is alkalmazandó". A hajdúkerületi törvényszék 1849. december végére kitűzött büntető ülésszakának megkezdése előtt, Veszprémy Gáspár alkapitány felvilágosítást kért a debreceni polgári kerület élére kinevezett Uray Bálint es. kir. udvari tanácsostól, hogy a Kerület folytathatja-e továbbra is a büntető igazságszolgáltatást. Uray azt válaszolta, hogy a kerületi törvényszék jelenleg minden büntető perben az eddigi gyakorlat és törvények szerint eljárhat s ítéleteket hozhat. A főbenjáró és fellebbvitel alá tartozó perek iratait azonban addig, amíg az új törvénykezési rendszer működését megkezdi, őrizzék a kerületi törvényszék irattárában.

3 1849-ben a törvényszék összesen 59 ítélettel 100 vádlott ügyét intézte el, s csupán négy ítélete ellen éltek fellebbezéssel. 1850-ben is folytatták a tárgyalásokat. Az év első negyedévi tárgyalásait március 4-6. napjain tartották meg. 3 Uo. IV. A. 505/d. 4. K.1849. december 19. No.81. 86