Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)
Nagy Sándor: A Hajdúkerület és bíróságainak viszontagságos esztendei a XVIII-XIX. században
a D 0 B B B BriB •nhonHBBEB annajikp^Bisanjii «MA második negyedévi tárgyalásokat május 22-én kezdték meg és ekkor olvasták fel Alsó-Szabolcs megye főnökének május 16-án kelt iratát, mely szerint Szabolcs megye Alsó és Felső Szabolcsra osztatván, Böszörmény Alsó-Szabolcs megye ideiglenes székhelye. Ennek folytán a letartóztatandók és az elítélendők is oda kísérendők. 4 Ezen és a következő néhány napon megtartott tárgyalásokon a törvényszék 57 ítéletet hozott s ez 121 vádlottat érintett. Fellebbezést mindössze 7 ítélet ellen jelentettek be a vádlottak, illetve a vád képviselője. Az iratokat az eddig visszatartottakkal együtt a törvényszék felterjesztette az Országos Főtörvényszékhez. Az ottani fellebbviteli eljárás eredménye azonban ismeretlen, mert az ügyek iratai sem a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban, sem az Országos Levéltárban nem találhatók. Az 1850. évi második negyedévi ülésszak befejezésével a hajdúkerületi törvényszék működését megszüntette. A Kerületi Székházban az új közigazgatási és igazságszolgáltatási szervezetek rendezkedtek be. III. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc bukását követő önkényuralom 12-ik évében egyfelől az osztrák birodalom 1859. évi solferinoi veresége, másfelől a magyar függetlenségi mozgalom erősödése érlelte meg Ferencz Józsefben azt az elhatározást, hogy Magyarországon a „törvénykezés ügyét ismét ezen ország határai közé visszahelyezi". Döntését 1860. október 2-án kelt kéziratában közölte Vay Miklós magyar kancellárral. Tájékoztatta őt arról is, hogy Apponyi György országbírót már felkérte, szervezzen főleg a Királyi Cúria tagjaiból, valamint más hozzáértő személyekből egy bizottságot mindenekelőtt a magyar igazságszolgáltatás szervezetének kidolgozására. Az erre vonatkozó javaslatokat a m. kir. kancellária útján haladéktalanul terjesszék fel hozzá. Elébe terjesztendők továbbá a birtok biztonságának és a magánjogi viszonyok kidolgozásának érdekében a polgári és büntetőjognak a határozmányai, amelyek addig maradnak hatályban, amíg azokat a törvényhozás útján nem változtatják meg. Ezt a rendelkezést követte 18 nap múltán, 1860. október 20-án, az Októberi Diploma. Ebben Ferenc József megígérte, hogy Magyarországban helyreállítja az országgyűlést, az 1848 előtti rendi gyűlést, visszaállítja az Erdélyi Udvari Kancelláriát, a Magyar Helytartótanácsot és hosszan sorolta további, nagyrészt közjogi vonatkozású ígéreteit. 4 Uo. 1850. május 22. No. 41. 87
