Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)

Nagy Sándor: A Hajdúkerület és bíróságainak viszontagságos esztendei a XVIII-XIX. században

A vallás háborgatása, ha az Istent szóval, írással, vagy cselekedettel káromolják, vagy az államban fennálló valamely vallás gyakorlatát háborgatják, vagy ha a vallást, az isteni szolgálatra szánt szerekkel való méltatlan bánással, vagy másként szóval, írással, vagy cselekedetekkel megvetik. Erőszakos paráználkodás, szántszándékos gyilkosság és emberölés. Idétlen szülés eszközlése az anya tudta és akarata ellen. Gyermeknek, járatlan, vagy elhagyott helyre olyan körülmények között kitétele, hogy feltalálása és életének megmentése egykönnyen nem történhetett meg. Ugyancsak a Megyei Törvényszék hatáskörébe tartozott a párviadal, a gyújtogatás, a lopás, abban az esetben, ha az eltulajdonított ingóságok értéke a 300 forintot meghaladta, vagy lopás miatt a vádlottat korábban már megbüntették, a jószág lopás pedig csak akkor tartozott a Megyei Törvényszék hatáskörébe, ha az ellopott állatok értéke az 1000 ezüst forintot túlhaladta. Ide tartozott a rablás és az abban résztvevők elleni eljárás, valamint a csalásnak három esete. Nevezetesen a csődről szóló 1840. évi XXII. tc. 130.§-ában felsorolt hamissággal párosult bukásban bűnösnek talált vádlott ügye, büntetése félesztendőtől 3 évig terjedhető tömlöc volt. A csalás másik tényállása szerint, ha a vádlott a törvényszék előtt hamis vallomást, saját ügyében pedig hamis esküt tett. A harmadik fordulat az volt, amikor a vádlott csalással szerzett vagyonának az értéke a 300 ezüst forintot meghaladta. Végezetül, a Megyei Törvényszék hatáskörébe tartozott a kétfeleségűség vagy kétférjűség, mai elnevezéssel kettősházasság és a rágalmazás. Ennek a bűncselekménynek a törvényi tényállását is megfogalmazta a szabályzat. A rágalom az, ha valaki mást koholt bűntett miatt a felsőbbségnek felad, vagy akként vádol, hogy vádja a felsőbbségi vizsgálatnak alapjául szolgálhat. Megszövegezte a szabályzat az elősegélés, vagyis a bűnpártolás fogalmát is a következőképpen. Ha valakit párütés, közhitelű papírok, vagy pénzhamisítás, gyilkosság, rablás, vagy gyújtogatás miatt bebörtönözött, megszökésére, álnokság vagy erőszak által alkalmat nyújt, vagy a nyomozó felsőbbség eljárása ellen a megszököttnek ismét befogatására nézve akadályokat gördít A szabályzat 2.§-a szerint a Megyei Törvényszékek a vád tárgyává tett bűncselekmények elkövetésében bűnösnek talált vádlottakra a fennálló törvények és törvényes szokások útmutatása alapján kötelesek büntetést kiszabni. Az elsőfokú Megyei Törvényszékek büntető hatósága a legmagasabb tartamú börtönbüntetésig és a halálbüntetésre is kiterjedt. A szabályzat 3.§-a szerint a járásbíróságok hatáskörébe tartoznak a./ mindazok a rendőri kihágások, amelyek ez előtt a szabad királyi városokban a városkapitánynak, a megyékben a szolgabíróknak a hatáskörébe tartoztak. 85