Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)
Nagy Sándor: A Hajdúkerület és bíróságainak viszontagságos esztendei a XVIII-XIX. században
MssssmSHSK. auBP nnnn maanmiiniintii »mm M J -4«1848. március 15-én, Pesten győzött a forradalom. Prágában 1848. június 12-én robbant ki fegyveres felkelés, ezt azonban június 16-án Alfred Windischgrätz altábornagy csapatai leverték. A Monarchiában elsőként itt győzött az ellenforradalom. V. Ferdinánd 1848. június 16-án nevezte ki Windischgrätzet a császári csapatok főparancsnokává és teljhatalommal ruházta fel a bécsi és a magyar forradalom leverésére. A főparancsnok Bécsből elindult csapatainak előőrsei december 13-án átlépték a magyar határt. A főparancsnok másnap Schönbrunnból kibocsátott kiáltványában arról biztosította Magyarország lakosságát, hogy nem a magyar nép, hanem a forradalmi kormány ellen harcol, a jobbágy felszabadító törvények pedig hatályban maradnak. December 26-án kiadta a népfelkelők elleni statáriális eljárás hatályba léptetésére vonatkozó rendeletét. December 27-én serege elfoglalta Győr városát és ettől kezdve további hadisikereiről számolt be az uralkodónak. 1848. december 30-án Perczel Mór tábornok Mórnál súlyos vereséget szenvedett a Windiscgrätz seregében harcoló Jellacic hadtestétől. 1849. április 2-án a honvéd III. és VII. hadtest néhány egysége a hatvani ütközetben megverte és visszavonulásra kényszerítette a császári sereget, április 6-án pedig a honvédsereg főerői az isaszegi csatában nagy győzelmet arattak Windischgrätz egyesült csapatai felett s másnap a megvert csapatok visszavonultak Pestre. Az elszenvedett vereséget követő hatodik napon - 1849. április 12-én I. Ferenc József Windischgrätzet tisztségéből felmentette és Ludwig von Weiden táborszernagyot nevezte ki a magyarországi császári hadsereg főparancsnokává. Április 20-án Weiden elrendelte Pest kiürítését és a császári csapatok visszavonulását Komárom felé. Április 22-én a honvédsereg Komáromba, április 24-én pedig a II. honvéd hadsereg a fővárosba bevonult. 1849. május 9-én I. Miklós orosz cár bejelentette, hogy fegyveres segítséget nyújt a magyar forradalom leverésére. I. Miklós és I. Ferenc József május 21-én Varsóban végleg megállapodott az orosz hadsereg fegyveres beavatkozásában. I. Ferenc József 1849. május 30-án kiadott rendeletével a 49 nappal korábban a magyarországi császári hadak főparancsnokává kinevezett Ludwig von Waldent tisztségéből visszahívta s egyidejűleg Julius von Haynau táborszernagyot teljhatalmú katonai főparancsnoknak nevezte ki. Néhány nappal később, június 4-én Karl von Geringer bárót Magyarország teljhatalmú császári biztosává nevezte ki és megbízta az ország közigazgatásának megszervezésével. Neki azonban Haynau mellett csak másodlagos szerep jutott. 81
