Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)

Nagy Sándor: A Hajdúkerület és bíróságainak viszontagságos esztendei a XVIII-XIX. században

A 63 éves teljhatalmú katonai főparancsnok azzal az elhatározással vette át megbízatását, hogy Magyarországon gyökerestül kiírtja a forradalmat és könyörtelenül leszámol annak vezetőivel. Alighogy megkezdte magyarországi működését, június 5-én Mednyánszky Alajos honvéd őrnagyot és Grúber Imre főhadnagyot, Lipótvár védőit a hadbírósággal halálra ítéltette és kivégeztette. Június 22-én elrendelte, hogy Magyarországon osztrák mintára csendőrséget állítsanak fel. Július 1-én kiáltványban ismertette a forradalomban részt vettek ellen indítandó haditörvényszéki eljárást, illetve az igazolás módját. 1849. július 4-én az osztrák kormány közzétette Magyarország ideiglenes közigazgatási és bírósági szabályzatát. A rendelet az országot kerületekre osztotta, ezek közigazgatását a kormány által kinevezett kerületi főbiztos alá rendelte, a járások élére a főhadparancsnok által kinevezett járási biztos állott. Ez a rendelet nyilvánvalóvá tette, hogy hatályba lépésével megszűnik minden önkormányzati szervezet és ezek élére választás útján állított tisztviselők alkalmazása. Július 8-án Haynau rendelettel kötelezte az ország lakosságát az osztrák kormány által kibocsátott kincstári utalványok névértékben történő elfogadására. Ezek mellett kézben tartotta a magyarországi császári sereg katonai irányítását is. Csapatai július 11-én vonultak be a fővárosba, július 29-én pedig Szeged határába érkeztek és augusztus 2-án csapatainak élén Haynau bevonult Szegedre. 1849. augusztus 13-án Görgey Világosnál feltétel nélkül letette a fegyvert. 1849. augusztus 16-án az osztrák minisztertanács határozatában megszabta, hogy a magyarokkal való tárgyalás esetén Haynau mihez tartsa magát. A kormány ezt a határozatát augusztus 20-án módosította és utasította Haynaut az ebben foglaltak betartására. Augusztus 26-án Haynau közölte személyesen Görgeyvel, hogy a cár közbenjárásával kegyelemben részesült. Szeptember 1-én kiáltványban rendelte el, hogy mindazok, akik 1848. október 3. napja után (Jellacic nyílt parancsa az országgyűlés feloszlatására, az ország haditörvényszék alá helyezésére) forradalmi cselekményekben részt vettek, három hónapon belül jelentkezzenek a kerületi parancsnokságok, vagy a haditörvényszékek előtt. „Miután attól tarthatni, hogy Magyarországban, a volt polgári háború következtében rablógyilkolás, rablás, különösen útonállás és gyújtogatás esetei gyakran fordulhatnak elő: ezen bűntettek megakadályozása és elnyomása végett a es. kir. katonai kerület parancsnokok ezennel felhatalmaztatnak, hogy a cs. kir. kerületi főispánokkal egyetértőleg rögtönítélő bíróságokat alakítsanak. Ezen rendkívüli bíróságok tartóssága a szükség eseteitől függ, és csak addig áll fenn, míg az adott engedély hivatalosan vissza húzatik." Ez olvasható Bécsben 1849. október 16-án kelt, magyar nyelven kinyomtatott és Haynau főszertábornok aláírásával közzétett A Rögtönbíráskodás Szabályai bevezető szakaszában. 82