Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)
Nyakas Miklós: A hajdúvárosok és a Rákóczi-szabadságharc
tűzte ki, melyre a hajdúvárosok követeit meghívja. A közgyűlés Nánási Jakabot, Görög Andrást és Kónya Jánost választotta követekül. 3 3 Ez a gyűlés azonban a hadiesemények közbejötte miatt elmaradt. A partiumi lehetőségekkel kapcsolatban érdemes felfigyelnünk arra a tényre, hogy biharmegyei „apró" hajdúvárosok élére Károlyi Sándor Nánássy Jakabot nevezte ki alkapitányul. A bihari hajdúvárosok főparancsnoka változatlanul Budai István volt, s ez az adat valószínűen arra utalhat, hogy Rákóczi komolyan fontolgatta a bihari kishajdú városokból egy hasonló szabad kerület kialakítását, mint Szabolcsban az „öreg" hajdúvárosok kerülete volt. Ezt a feladatot azonban Nánásy Jakab nem vállalta, s így Károlyinak 1708. szept. 2-án kelt rendeletével, ismét visszakerült az öreg hajdúvárosok alkapitányává. 3 4 A Rákóczi-szabadságharc időszaka egyben a Hajdúkerület szervezeti megszilárdulásának a kora is. Függetlenül attól, hogy a főkapitány személye nem volt kellőképpen tisztázott, a helyzetet tulajdonképpen úgy is felfoghatjuk, hogy a Rákóczi által kinevezett főkapitány a vármegyei főispán szerepéhez volt hasonlítható, míg a városok által választott alkapitány az alispánéhoz. De a legfontosabb fejlemény, hogy kiépültek az alapvető tisztségek. így 1705. jún. 8-án, amikor Fogarassy Tamást választották ez esztendőre a hajdúvárosok alkapitányává, megerősítették az 1698. évi statútumokat is, egyben aktualizálva is azokat. 3 5 Ekkorra épül ki az adószedői tisztség, teljesen világos formában kialakult a házipénztár és annak kezelése. 1704-ben a hajdúkerületi főjegyző esküjében megfogadja, hogy a „nemes hét város dolgait" soha senkinek el nem árulja, senkivel ellen nem szövetkezik. Ekkorra alakul ki az a hajdúvárosi politikai elit is, amely a szatmári béke után sikeresen tudja tovább vinni a Hajdúkerület ügyeit. A szoboszlói Csanády Sámuel már 1704-ben fontos szerephez jut, később a hajdúvárosi regimentnél tölt be nélkülözhetetlen szerepet, s 1711-ben lett a Hajdúkerület főkapitánya, hogy családja utána még két kerületi főkapitányt is adjon. 3 6 A hajdúvárosok célkitűzését a szabadságharc alatt világosan mutatja az az utasítás, amelyet 1709. febr. 25-én fogalmazott meg a kerületi közgyűlés a gróf Bercsényi Miklóshoz menendő követség részére: E szerint fő céljuk kell legyen, hogy itt hely hiányában nem részletezhető adózásbeli és katonaállítási könnyítéseket érjenek el. A fő érvük az volt, hogy az adóbeli teherviselés „privilégiumaink ellen" van, s hogy „a szüntelen, s pihenés nélkül való hadakozás" könnyen abba 3 3 Sillye G. i.m. 51. 3 4 Nánási Oláh Jakab életrajzi adataira lásd: Heckenast G. i.m. 301. p. 3 5 Nyakas M. Hajdúkerületi statútumok i.m. 44-46. p. 3 6 A Csanádyakra lásd Nagy L. - Nyakas M. Hajdútisztesség tüköré i.m. 71
