Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)

Juan Cabello - Simon Anna: A böszörményi református templom falkutatása. Kísérlet a templom vázlatos építéstörténetének ismertetésére egy be nem fejezett kutatás nyomán

^ : m l'I^ ffiTfflffíníT^. B«S g s A a aR aa Et mn aiai iaaB»' nyílások törik át, amelyeket egy 1880 körüli rajz szerint is eredetieknek tarthatunk. Ugyancsak eredetinek mondható az órapárkány és a két oldalán húzódó, egy-egy kisméretű nyílás is. 7 0 A tornyot a rajz szerint hagyma alakú sisak zárta. A korábbi­hoz igazított - élszedéssel lezárt - lábazati párkányát téglavakolatból formázták. A torony csehsüveg boltozattal fedett földszintjére a bejárást a nyugati falban kiképzett félköríves, kőkeretes kapu biztosította. A rajzon a kapu felett látható négyzet alakú keret feltehetően nem nyílás, hanem talán építési tábla lehet. Az első szintre való feljutást a déli falban kialakított, szegmensíves lezárású /külső/ ajtó biztosította. 7 1 A templomhajó- és szentélyének homlokzatait - a feltárt ablakok káváiban hú­zódó vakolat színezése alapján - fehérre meszelték. Amúgy, a fenti rajz is ezt támasztja alá. Ehhez a periódushoz még egy lényeges építkezés kötődik. 7 2 Az északi hajófal előtt egy nagyméretű helyiség alapozását tártuk fel, amely a későközépkori hajó északi falának támpilléreihez csatlakozott, ám azoknál feltétlenül később épült. A hajófalban, a két támpillér között, a falalapozással szemben két - pontosan egy­más fölött elhelyezkedő - szegmensdonga, síkig visszabontott nyomait tártuk fel, amelyek utólagosságához szintén nem fért kétség. Nem volt kétséges, hogy egy kétszintes, szegmensdongákkal fedett építmény maradványait tártuk fel. Az ala­pozás északkeleti sarkához egy további falalapozás csatlakozott, amely valamivel később épülhetett. (A falnak keleti végét a karzatfeljáró építésekor bontották el.) E falalapozással szemben, az északi hajófalban, - pontosan a már említett kétszin­tes helyiség emeleti szintjét lefedő boltozat magasságában - egy szegmensíves boltozat visszafaragott nyomait bontottuk ki. (A hajófal alsó részén ezen a szaka­szon boltozatra utaló nyomokat nem fedeztünk fel.) Kétségtelen, hogy itt két egymáshoz kapcsolódó, feltételezhetően közel ugyanolyan magas építményről van szó. Azt is megállapítottuk, hogy az egyetlen teret magába foglaló helyiség, ­amely az alapozások egymáshoz való viszonya alapján mindenképpen, még ha csupán egyetlen építkezés két, időben szétválasztható munkafázisáról is van szó - az emeletes térnél később épült. 7 3 A helyzet tisztázásához közelebb visz minket az 1879-ben, a templom átépítésének első tervéhez készült - a korábbi állapotot 7 0 Erre lásd a rajzot. In.: KATHY 1970. 7 1 Szélessége 100-105 cm, magassága 200-205 cm. 7 2 A tudományos dokumentáció jelentésében a 3/b építési periódus. Az építkezésen használt téglák mérete: 30,5-31 x 15,2-15,5 x 5,6-7 cm. Kötőhabarcsa: aprószemcsés, szürkés színű, mésszel telített anyag. 7 3 Az egyterű helyiség északi zárófal alapozásának keleti vége, valamint keleti zárófalának alapo­zása a keleti jelenlegi lépcsőház területére esik. 53

Next

/
Thumbnails
Contents