Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)
Juan Cabello - Simon Anna: A böszörményi református templom falkutatása. Kísérlet a templom vázlatos építéstörténetének ismertetésére egy be nem fejezett kutatás nyomán
is tükröző - alaprajz, amely alapján úgy tűnik, hogy itt egy olyan kettős építményről van szó, amelynek egyikét (a nyugatabbra lévőt) mindkét, azaz földszinti és emeleti terét szegmensdonga fedte, és amelynek földszintjéről a hajóba lehetett bejutni. Az emeletre a kelet felől csatlakozó, a lépcsőt is magába foglaló (emeleti szinten boltozott) helyiség felől lehetett feljutni ahonnét az északi fal belső oldala előtt húzódó hatalmas karzatra lehetett bejutni. 7 4 A két építmény keletkezésével kapcsolatban módfelett elgondolkoztatónak tartjuk, hogy a két 1782-ben készült térképen nem szerepel a hajó északi falához csatlakozó emeletes tér- és a hozzá keletről kapcsolódó helyiség /lépcsőház?/. 7 5 Ugyanakkor, egy 19. század eleji térképen már nemcsak a fent említett két építmény, hanem a 18. század végén elkezdett és a 19. század elején befejeződött építkezés során emelt - korábban még nem ábrázolt - más építmény is szerepel. 7 6 Végső soron, ez a két ábrázolás meggyőző módon bizonyítja a déli előcsarnok és a kettős építmény 18. század végi felépítését. Megjegyezzük, hogy a keletebbre húzódó építmény korát - nyilvánvalóan tévesen - KATHY Imre a 15-16. századra helyezte. 7 7 Az ily módon kialakult alaprajzi elrendezést ábrázolja hűen a már említett 19. század eleji térkép, tömegét pedig, a szintén már emlegetett 1880 körüli, a templomot északnyugat felől ábrázoló vízfestmény. 7 8 Még egy rajzot ismerünk ebből az időből, amelyez Zolnay Mihály alkotása. 7 9 A templom 1791-1880 közötti állapotát megörökítő, állítólag emlékezet után készült rajzon több pontatlanság is felfedezhető. Amíg a szerző a tornyot, a déli előcsarnokot, valamint a karzatot megvilágító délnyugati két és a déli fal három ablakát pontosan rajzolta le, addig emlékezete a támpillérek számát illetően cserbenhagyta (hét helyett a déli oldalon a korábbi négy pillér, míg a szentélyről lefelejtette a tárnokát), mint ahogy a két pillér közötti bejárat is inkább a fantázia szüleménye. Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy a 19. század elejére egy olyan, keleten sokszögzáródású szentéllyel záródó, fehérre meszelt homlokzatú templomépület jött létre, amely - későbarokk tornyának, félköríves, nagyméretű ablakai és a hajó aránylag lapos teteje, valamint az úgyszintén 18. század végi déli előcsarnok, 7 4 Az „ócska" templom első tervének alaprajza a korábbi templom alaprajzával. 1879. In.: A HAJDÚSÁGI MÚZEUM ADATTÁRA. A rajzot publikálta: KATHY 1970., KATHY-Sz. KÜRTI 1979. 7 5 SZEKERES 2004.19. p., GYÖRFFY 1926: Mappa intravillani Oppidi... 7 6 A térképet hozza: KATHY-Sz. KÜRTI 1979. A térkép címe: A Bocskai tér környéke a múlt század elején. 7 7 Rajzát hozza: KATHY 1970., KATHY-Sz.KÜRTI 1979., RÁcz Zoltán 1984. 77-80. p. 7 8 KATHY-Sz. KÜRTI 1979, illetve Kathy 1970. 7 9 SZEKERES 2004.140. p. 54
