Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)
Juan Cabello - Simon Anna: A böszörményi református templom falkutatása. Kísérlet a templom vázlatos építéstörténetének ismertetésére egy be nem fejezett kutatás nyomán
iîTEMHi.'.imaiij kisebb méretű - nyílások a karzatot, illetve a karzat alját voltak hivatottak megvilágítani. Ugyancsak két-két ilyen, és ugyanúgy egymás felett elhelyezkedő ablak törte át a hajó új, nyugati homlokzatát. (Kutatásunk során csupán a nyugati fal déli felén lévő két nyílást tártuk fel.) Egy 1880 körüli rajzon a nyugati fal északi felén is két ablaknyílás látható.67 Az 1969. évi felújítás alkalmával a hajó északi falának a karzatfeljáró és a pillér közötti szakaszáról készült felvételén jól láthatók ezeknek az ablakoknak maradványai. 6 8 A karzataljába nyíló ablakok mérete 145 x 80 cm, magát a karzatot megvilágító ablak mérete 115 * 80-85 cm. Azt azonban nem tudjuk, hogy a harmadik és a /gótikus/ negyedik pillér között (jelenleg a karzatfeljáró takarásában) épült-e vajon ablaknyílás. Az északi gótikus falban is kialakítottak egy félköríves lezárású, szerkezetében és formájában a déli nyílásokkal megegyező ablakot. Az északnyugati, utolsó gótikus támpillértől keletre húzódó ablak magassága 240 cm, szélessége pedig 140 cm. Úgy tűnik, hogy a nyílást az északi fal elé épített karzat megvilágítására hozták létre. A déli hajófal negyedik és harmadik pillére között egy bejárati ajtót vágtak a falba. A szegmensíves nyílás szélessége 165 cm, magassága 255 cm. Ugyanekkor épült az ajtó elé egy 330-340 x 260 cm belméretü előcsarnok, melynek menynyezeti magassága 340 cm volt. Az előcsarnok bejáratát déli falában alakították ki. 6 9 Az építkezés egy, - a meghosszabbított hajó nyugati falához csatlakozó - torony emelésével fejeződött be. A háromszintes (egy földszint és két emelet) torony homlokzatait a sarkok széles lizénái, valamint a szinteket osztó 49 cm széles, ismeretlen kiülésű és tagozatú övpárkányok, továbbá - az általunk nem ismert - feltehetően széles kiülésű főpárkány által befoglalt fehérre meszelt, simított felületű faltükrök tagolták. A kiugró - tégla-vakolatból formázott - tagozatokat valószínűleg árnyalatnyival világosabb meszelés fedte. A homlokzatokat az első szinten - kivéve a keleti falat - valószínűleg körablakok, a második szintet két egymás felett elhelyezkedő, szegmensíves lezárású ablak törte át. A második szint keleti nyílása azonban ajtó volt, amelyen át a hajó padlásterébe lehetett belépni. A hajó gerincmagassága a két övpárkány közötti második ablak könyöklője alatti szint környékén kapcsolódott a torony keleti falához. A harmadik szint /második emelet/ homlokzatait az előzőeknél nagyobb méretű, félköríves lezárású 67 In.: KATHY 1970. ES In.: KATHY 1970. 6 9 Az előcsarnok szerepel egy 19. század eleji térképen. In.: KATHY-Sz. KÜRTI 1979. Az előcsarnok délnyugati sarkához egy kelet-nyugati irányú, később épült alapozás csatlakozik, amely a karzatfeljáró alatt is folytatódik. Ezt a szakaszt feltárni nem állt módunkban. 52
