Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)

Juan Cabello - Simon Anna: A böszörményi református templom falkutatása. Kísérlet a templom vázlatos építéstörténetének ismertetésére egy be nem fejezett kutatás nyomán

lésnek már legalább 600 lakosa volt.

5

7 A jelentős lélekszám már önmagában is indokként szolgálhatott egy nagyobb templom építésére - főként akkor, hogy ha a település a tágabb környék egyik jelentős vásártartó mezővárosa, valamint egy kisebb uradalom központja volt.

5

8 A 3/a építési periódus A templom 16-17. századi történetéről tulajdonképpen mélyen hallgatnak az írott források. Annyi bizonyos, hogy 1569-ben a település lakosainak többsége már a protestáns hitet vallotta. A templomról azonban mélyen hallgatnak az írott források. Az egyetlen lényeges adatunk az, hogy 1684. évi kuruc támadás során megsérült a templom.

5

9 Ezen túlmenően nyilvánvaló, hogy az eltelt majd kétszáz év alatt többször is végezhettek kisebb-nagyobb javításokat a templomon, amelyek azonban nem változtattak alaprajzi és tér elrendezésén. Ez az állapot egészen a 18. század közepéig tartott, amikor is egy jegyzőkönyvekből arról értesülünk, hogy 1763-ban tornyot építettek a hajó nyugati oldalához. A későközépkori, támpilléres teremtemplom és a fent említett torony alaprajza két 1782. évi térképen is jól látható.

6

0 A 4. építési periódus A 18. század végén már olyan léptékű építkezésbe fogtak, melynek eredményeként az épület 18. század közepére kialakult tér- és alaprajzi elrendezése valamelyest átalakult. Erről a 18. század végi építkezésről már lényegesen jóval több írásos adat maradt fenn. Ezekből tudjuk, hogy 1789-ben vagy lehet, hogy csak 1790-ben a rossz állapotban lévő templom javításába és a népesség szaporodása miatt nagyobbítani kellett."

6

1 Egy 1792. évi beadványban „...a ma Újonnan épített Nagy Torony fundamentumában." szóló kitétel szerepel.

6

2 Mindenestre olybá tűnik, hogy az építkezés - legalább is, ami a hajót illeti, és amely5

7 MÓDY 1973. 45. 5

8 M ÓD Y 1973.46. 5

9 1569-ben megemlítik Csatár Istvánt, aki Böszörmény első lelkésze. In.: TtREL I. u. 4.218., ÖTVÖS 2002.60-63. p. 6

0 A térképek In.: SZEKERES 2004.19. p., illetve GYÖRFFY 1926 (Mappa intravillani Oppidi Böszörmény Delineata Anno MDCCLXXXII sub Directionem Pauli Bek.) 6

1 Az építkezést ez év novemberében fejezik be. Lásd: TtREL I. 166.a.36., Györffy 1926. 175. A terveket - amúgy tévesen - GYÖRFFY Czigler Győzőnek tulajdonítja. 6

2 SZEKERES 2004.142. p. 50