Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)

Juan Cabello - Simon Anna: A böszörményi református templom falkutatása. Kísérlet a templom vázlatos építéstörténetének ismertetésére egy be nem fejezett kutatás nyomán

BE D BBBANA aa !0 0 B D SEB aminőn, aaaaaaa fel.

5

1 Végeredményben leszögezhetjük, hogy ebből a korszakból egyetlen ablakról rendelkezünk információval. Mérmüjének kőfelületén megmaradt nyomok arra utalnak, hogy a templom homlokzatait kanálhátas technikával készült, fehér meszelésü vékony vakolat fedte. Hajójához keleten egy háromoldalú, kb. 5 méter hosszú, sarkain pillérekkel támasztott - a hajóval megegyező szélességű - szentélyt építettek. Kutatásunkból tudjuk, hogy sekrestye nem épült hozzá. A hajó déli és északi falát háromhárom támpillér erősítette. (A két, északi és déli negyedik pillér a szentély és hajófal csatlakozásánál épült meg.) Feltűnő, hogy az északi fal támpillérei - és ez is a fal későbbi építése mellett szól - a korábbi déli fal /továbbra is működő/ pilléreivel nem egészen szemben épültek meg. Az északi, illetve déli hajófalak nyugati pillérei nem a /délnyugati, illetve északnyugati/ sarkoknál, hanem azoktól 270 cm-re /keletebbre/ csatlakoznak a hajó hosszanti falaihoz. Egy 1763. évi „visitatios" jegyzőkönyvből azt is tudjuk, hogy a templom fele /talán a szentélye?/ boltozva volt.

5

2 Elképzelhető, hogy a boltozat a nyugati pillérekig épült meg, míg a hajó nyugati, mintegy 270 cm-es hosszúságú, feltehetően a karzatot magába foglaló végét csupán síkmennyezettel fedték le. Feltételezzük, hogy szentélyének /délkeleti és talán keleti/ homlokzatait is ablak törhette át. Az egész épület új, a réginél magasabban húzódó, csak tégla-vakolatból formázott lábazatot kapott. Fedélszéke zsindelyfedést kapott, amelyet 1722-ben is javítottak.

5

3 A bejárati kapu ebben a periódusban is a nyugati falban volt. Zsigmond 1411-ben a debreceni uradalmat - beleértve Böszörményt is Lazarevics Istvánnak adományozta.

5

4 Lazarevics 1427-ben bekövetkezett halála után a birtokot unokaöccse, Brankovics örökölte meg. A Brankovics birtokok döntő többsége, így Böszörmény is, 1448 és 1450 között tartósan a Hunyadi család tulajdonába került.

5

5 A Corvin János halála után véglegesen felbomló HunyadiCorvin vagyonból Böszörményt már Báthori Miklós kezén találjuk.

5

6 Amint az a fenti rövid áttekintésből is kiderül Böszörményt a Hunyadi család több mint 50 évig birtokolta. Azt is tudjuk, hogy a 15. század közepén a telepü5

1 A feltételezett ablakok helyén később nagyobb ablakok készültek. Az emelés tégláinak mérete: 28-28,9 x 13,8-13,9 x 5,2-5,5 cm. A felhasznált kötőanyaga kisebb mészrögökkel elegyített szürkés színű habarcs. 5

2 „...iskolájában 208 fiú, 158 lány tanul, kőtemplomának fele bolthajtásos." In.: TtREL I.8.C. 13. 5

3 ÖTVÖS 2002. 60-63. p. 5

4 MÓDY 1973. 42-43. p. (Böszörmény birtoklástörténetével részletesen foglalkozik a szerző.) 55 1446-ban Böszörményben Hunyadi János 120 porta fölött rendelkezik. 1462-ben Hunyadi János özvegye tart igényt a család Böszörményi birtokaira. In.: CSÁNKI 1890.1. 506-507. p., MÓDY 1973.44-45. p. 5

6 MÓDY 1973. 50. p. 49