Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)

Juan Cabello - Simon Anna: A böszörményi református templom falkutatása. Kísérlet a templom vázlatos építéstörténetének ismertetésére egy be nem fejezett kutatás nyomán

nnnct Jijinm ID Dl DDI Dl •••»«»Lm Itlillt során elbontották.

4

2 A falon sem ajtó, sem ablaknyílásra utaló nyomot nem lehetett felfedezni, habár nem zárható ki annak a lehetősége, hogy az ablakok az utólag épített támpillérek mögötti hajófalban (befalazva) húzódnak meg. Erről azonban, csak egy belső felöli kutatás során lehetne meggyőződni. A homlokzaton, közvetlenül a téglafelületen egy sűrű, jól eldolgozott, többször megismételt meszelés húzódott. Felette egy sárgásfehér meszelésű, igen vékony, valamint egy vastagabb, szintén sárgásfehér meszelésű, kanálháttal felhordott vakolat következett. A kutatás első napjaiban feltárt falazat minden bizonnyal egy aránylag kisméretű templom hajójának déli fala lehet. Hajójának szélességét, szentélyének formáját és méretét nem ismerjük, hiszen a templom többi részét a későbbi átépítések, bővítések során elbontották. Mivel a hajó déli falában ajtóra utaló nyomokat nem találtunk, feltételezhetően bejáratát a hajó nyugati (elbontott) falazatában alakították ki. Joggal feltételezzük, hogy a jelenlegi templombelső területén az elbontott részek felszín alatt húzódó alapozása, - még ha csak részben is - megmaradt. Nem kétséges, hogy egy feltárás könnyen tisztázhatná e korai templom alaprajzi elrendezését és méretét. A falazat felső részén tapasztalható égésnyomok arra utalnak, hogy az épület leégett, vagy legalábbis tűz következtében oly mértékben megrongálódott, hogy annak - vélhetően nagyobb léptékű - átépítésére került sor. A kutatás során előkerült jelenségek minden esetre ezt a feltevésünket látszik alátámasztani. Mondanunk sem kell, hogy ennek az építkezésnek nyomait szintén csak a mai templom déli falának kutatása hozta felszínre. A 2. építési periódus A fenti kisméretű templomot - a már említett ok miatt - ebben a szakaszban nemcsak kijavították, hanem keleti irányba 450 cm-el meg is hosszabbították. Nyilván ehhez el kellett bontaniuk az első templom szentélyét. A munkálatok során a korábbi épület átlós támpillérét alapozási szintig visszabontották, helyén egy, a déli falra merőleges irányú pillért építettek. (Megjegyezzük, hogy a két fal csatlakozásánál - éppen ott, ahová a merőleges támpillér épült - a korábbi épület lábazati kőelemeit is felhasználták.) Ugyancsak merőleges pillér támasztotta a meghosszabbított hajó délkeleti sarkát. A korábbi épület, faragott kővel lezárt lábazatát nemcsak megtartották, hanem az új szakaszon is ilyet alakítottak ki. A 4

2 Lábazatának az alapozási kiugrástól mért magassága 115 cm, alapozási síkja a lábazati párkánytól mért 260 cm-es mélységben húzódik. 45