Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)

Juan Cabello - Simon Anna: A böszörményi református templom falkutatása. Kísérlet a templom vázlatos építéstörténetének ismertetésére egy be nem fejezett kutatás nyomán

4 m magasságig megmaradt téglafalazat az 1. periódusú faltól - téglaméreteit és használt kötőhabarcsa alapján is - élesen megkülönböztethető. Itt a falazáshoz keskenyebb és vékonyabb téglákat alkalmaztak. A téglák és téglasorok között szűkebb fugákat hagytak, melynek következménye egy jóval szabályosabb felületet eredményező falazás lett.

4

3 A fal teljes magasságát itt sem ismerjük a későbbi átépítések miatt. A falon az első vakolat egy vékony, sárgásfehérre meszelt réteg, amely felett egy vastagabb, ugyancsak fehérre meszelt vakolat húzódik. Mellesleg a vakolatrétegeket az 1. periódusú falon legfelül találtuk meg. A vakolatrétegek minden esetben kanálhátas technikával készültek. Nem tagadhatjuk le, hogy erről az épületről sem tudunk sok mindent. Hajójának hosszát (14,5 m) ugyan ismerjük, ám szélességét, valamint szentélyének formáját és méretét már nem. Annyi bizonyos, hogy a meghosszabbított hajóhoz új szentélyt kellett építeniük. A hajófal délkeleti sarkától keletre húzódó /ehhez utólagosan épített/ falazatban, építőkőként felhasználva, két olyan faragott kő került elő, amely feltételezhetően ehhez a templomhoz tartozhatott. Az ötoldalú falpillérekhez tartozó rétegkövek talán ehhez az általunk nem ismert szentélyhez is tartozhattak. Ebben az esetben joggal feltételezhetjük, hogy szentélye egykor alighanem boltozott volt. (A kövek felületén több rétegű fehér meszelés látható.) Természetesen, az sem zárható ki teljességgel, hogy egyúttal egy szélesebb hajót is építhettek. Az azonban bizonyos, hogy a korábbi templomhajó ablakait ebben a periódusban - talán változatlan formában - felhasználták, mint ahogy ismeretlen formájú és méretű bejárati kapuja továbbra is a hajó nyugati falában volt. Az első templom déli hajófalát fedő két-három meszelés és az azt eltakaró kétrétegű vakolatréteg alapján joggal gondolunk arra, hogy ez az építkezés az első templom felépítése után aránylag hamar, akár 30-40 éven belül is megtörténhetett. A mindkét falazatot borító kanálhátas technikával felvitt, szürkésfehér meszeléseket hordozó vakolatok a meghosszabbított hajófalon közvetlenül a téglán húzódik. Összegezésképpen elmondhatjuk, hogy az általunk feltárt két, - egymástól világosan elkülöníthető - építési periódust is képviselő falazat kétségtelenül egy templomhajó déli falaként határozható meg. Ennél sokkal többet nem is tudunk hiszen nem ismerjük hajóik szélességét, magasságát és szentélyük formáját sem. 4

3 A téglák mérete: 29,9-30 x 4,6-5,1 x 13,5-13,6 cm. A kötőhabarcs szürkésbarna színű, apróbb szemcsézettségű, mészrögös összetételű. Az ebben és a korábbi falazatban látható gerendafészkek valószínűleg állványt tartó szerkezethez tartoznak. 46