Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)
Juan Cabello - Simon Anna: A böszörményi református templom falkutatása. Kísérlet a templom vázlatos építéstörténetének ismertetésére egy be nem fejezett kutatás nyomán
hajó déli fala előtti előcsarnokot sorolja. Ez utóbbi kettő építését KATHY Imre a 18. századra datálta. 3 7 Az 1984-ben publikált és Hajdú-Bihar megye középkori templomait bemutató tömör összefoglaló munkában már az 1879. évi - a középkori és a tervezett templomépület egymásra vetített - alaprajza szerepel. 3 8 Ilyen előzmények után került sor a templom 2005. évi régészeti kutatására. A templom közvetlen környezetének, valamint a 15. század végén vagy a 16. század elején épített, és véglegesen majd csak 1864-ben elbontott erőd falainak feltárását M. NEPPER Ibolya, a debreceni Déri Múzeum munkatársa, míg a szerzők a templom külső homlokzatainak vizsgálatát végezték el. Nem hallgathatjuk el azt, hogy a templom kutatása közel sem fejeződött be - hiszen a belső térben nem állt módunkban régészeti kutatást végezni. 3 9 Tudatában vagyunk annak, hogy közel sem merítettük, meríthettük ki a kutatási témájában rejlő lehetőségeket. Ezen megállapításunk fokozottan érvényes az épület legkorábbi építési szakaszaira. Hiszen az azokkal kapcsolatos - akár kényszerűen is mondható - következtetéseinket csupán egyetlen fal külső homlokzatának kutatása nyomán tettük meg. Nem kétséges, hogy a kutatás folytatá3 7 KATHY - Sz. KÜRTI 1979, illusztrációk 8-9. oldal. (A korábbi templomot is feltüntető alaprajzi felmérés tükrösen publikált.) 3 8 RÁcz Zoltán: 1984. (Kathy Imre helyszíni szemlére és levéltári kutatásokra támaszkodó következtetései tulajdonképpen tökéletesen fedi a manapság divatba jött és számos fórumon hangoztatott „roncsolásmentes" kutatás fogalmát.) 3 9 A református egyházközség tagjai (presbitérium) döntése értelmében kutatásunk csupán a /külső/ homlokzatokat érintette. A testület ezen - a maguk szempontjából még nagyon is érthető - határozatát kénytelenek vagyunk tudomásul venni. Mindazonáltal, itt és most szakmai kötelességünk felhívni a figyelmet arra, hogy egy fennálló épület kutatása összetett feladat. A kutatási folyamat a felszín fölé emelkedő falak külső és belső oldalainak vizsgálatából, az épület közvetlen környezetének, valamint az épület belsejének felszín alatti feltárásából áll össze, hogy majd az érzékelt jelenségek összevetésével, és azok kiértékelésével egy olyan építéstörténeti képet vázolhassunk fel, amely szakmai szempontból is bármiféle összevetésnek sikeresen megfeleljen. Természetesen, arról sem felejtkezhetünk meg, hogy - a nem elhanyagolható tudományos eredményeken túl - a kutatás másik fő feladata az épület (építészeti) újra fogalmazásának támogatása. Elmondhatjuk, hogy ebben a pillanatban egyik kívánalomnak sem tudunk teljes egészében megfelelni, jelesül nem jelenthetjük ki, hogy kutatásunk befejezetnek mondható. Történetesen, elmaradt a templombelső régészeti feltárása, azaz sem a felszín alatti jelenségeket, sem a felmenő falak vizsgálatára eddig még nem került sor. S (gondolom,) nem kell különösebben hangsúlyoznunk, vagy akár felhívnunk a figyelmet az öszszefüggések tanulmányozásának fontosságára. Emiatt, az általunk felvázolt kép igen csak hiányos lesz, hiszen számos olyan kérdésre nem tudunk jó választ adni, amelyek döntő módon befolyásolhatják, - ne adj Isten - akár meg is változtathatják az épületről kialakult felfogásunkat. Ennek ellenére vállaltuk az eddigi eredmények közzétételét - hiszen a kutatás folytatására a jövőben nem igen nyílik majd lehetőségünk. 43
