Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)

Horváth Tamás: Brassay Zoltán ideája. Adalékok Hajdúböszörmény fotótörténetéhez I.

aBgDEHslsntniBGiacg « í « ««JjPi^jlSa ï ŒBM ^ HORVÁTH TAMÁS BRASSAY ZOLTÁN IDEÁJA ADALÉKOK HAJDÚBÖSZÖRMÉNY FOTÓTÖRTÉNETÉHEZ I. „Hajdúböszörmény ma szintén azon városok közé sorolható, a mely fáradhatatlanul lelkesedik, dolgozik a kultúráért és művészetért, bizonyítéka annak, hogy városunk nemcsak a kultúrában akarja magának az elsőséget kivívni, de a művészetben is részt kíván venni. Ez indította arra Debrecen város egyik fiatal művészét, Brassay J. Zoltán fényképészt, hogy városunkban fényképészeti műtermet létesítsen. A midőn e sorokat olvassuk, nem is sejtenénk, hogy e szép nemes eszme a melyet Brassay megpendített, már lázasan épül Böszörményben. S hisszük is, hogy Brassay, ki a híres Gondy és Egey debreceni üzletének utóda lett, itt városunkban is föllendíti és népszerűvé fogja tenni a fényképészetet. És városunk kedves közönsége minden bizonnyal pártolni fogja azt az embert, aki arra törekedett, hogy Böszörmény városát a művészetbe egy lépéssel ismét előbbre viszi. "

1 Magyarországon - főleg Pest-Budán és nagyobb vidéki városokban - a XIX. század derekán sorra jelentek meg a „fényképíró" műhelyek, műtermek. Böszörményben sajnos elég későn honosodott meg a fényképészipar, mivel mezőgazdasági jellege miatt főként a parasztság alkotta a lakosság zömét, és a „polgárság igényeihez alkalmazkodó fotográfia"

2 csak akkor volt képes teret hódítani a parasztság körében, miután kialakult egy bizonyos fajta sajátságos kapcsolat a fénykép és a parasztság között, és ez létrehozott egyfajta fénykép-felhasználási szokást is. Először a böszörményi jómódú polgárság mellett fényképet a módosabb parasztgazdák csináltattak magukról. Ők álltak a polgárosodás folyamatában elől. 1 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY ÉS VIDÉKE, a továbbiakban: HBV. XX. évf. 9. sz. 1910. február 26. 5. p. 2 KUNT Ernő, 1995.51. p.