Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)

Horváth Tamás: Brassay Zoltán ideája. Adalékok Hajdúböszörmény fotótörténetéhez I.

BrassayJ. Zoltán (1886-1938) HMHA. 6384 A szegényebb életkörülmények között élő parasztemberek csak később, inkább a XX. század elején találkoztak a fotográfiával. Másik részről, a böszörményi fényképészipar kialakulásban volt akadályoztatva, mert Hajdúböszörménynek nem volt vonzáskörzete, és Debrecen fényképészipara mintegy „vidékévé" tette, s ezzel gátat emelt a böszörményi fényképészipar kialakulásának (1862-től több fényirda működött Debrecenben

3). Később pedig fejlettebb iparával komoly versenytársa lett a böszörményi fényképészeknek. így két lehetősége volt a böszörményi embernek, hogyha meg akarta örökíteni magát és családját. Az egyik az volt, hogy más városban „eszközöltette" a felvételt magáról, amit rendszerint öszszekötött a vásározással, vagy helyben a más településekről érkező fényképészekkel dolgoztatott, mivel - a fényképész nélküli - Böszörmény, kedvező piacot nyújtott a városba érkező fotográfusok számára. Ezek a fotográfusok valamelyik nagygazda házában béreltek egy szobát, s azt időleges fényképészműteremnek rendezték be. 3 Sz. KÜRTI Katalin, 1988. 6. p. 184