Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 10. (Hajdúböszörmény, 2001)

KOVÁCS LÁSZLÓ: Szarmata kori üvegkauri Hajdúböszörmény határából - 1. Kutatástörténet

8 Kovács László: Szarmata kori ii

vegkauri Hajdúböszörmény határából Közben 1944. novemberében a felszabadító szovjet hadsereg feldúlta a múzeumot, amelyet komoly kár ért,

1

6 de a régi nyilvántartások ekkor nem vesztek el.

1

7 1949-ben közgyűjteménnyé nyilvánították, majd 1951-ben államosították a városi gyűjteményt, december 31-gyei pedig az 1943-tól már nyugdíjas iskolaigazgató H. Fekete Pétert a múzeumból is eltávolították. Nem volt jelen a gyűjtemény megmaradt anyagának 1952-1953. évi újraleltározásakor, amelyet az új múzeumi törvényben előirt leltározási szabályoknak megfelelően az új igazgató, a néprajzos Janó Ákos készített elődje feljegyzéseinek a legjobb tudása szerinti felhasználásával.

1

8 Balszerencse, hogy a leltárkönyv tanúsága szerint éppen a szóban forgó szarmata kori leletek származására nem tudott fényt deríteni még oly homályosan sem, ahogy arra 1959-ben kiadott könyvecskéjében H. Fekete Péter sort kerített. Valószínű, hogy e munka megírását az tette lehetővé, hogy ő 1957-1960/1962 között

1

9 még egyszer a múzeum élére került és így hozzáférhetett a saját jegyzeteihez, amelyeket állásától végleg megválván 1960/62-ben talán magával vitt.

2

0 A nevezett könyvecskében ugyanis maga adta napvilágra.": H. Fekete 1957, 196: 5. jegyzet. Ez a két edény sem tűnt fel Párducz Mihály monográfiájában. 1

6 Varjasi 1994, 248-249. 1

7 Nyakas Miklós szerint, a „múzeum addigi anyagát 1952-ben és 1953-ban újra leltározták, sajnos azonban a régi nyilvántartások elvesztek, s így csak esetenként tudjuk a tárgyak pontos származási helyét, az ajándékozó nevét megállapítani. E tény a helytörténeti tárgyak forrásértékét, dokumentációs erejét észrevehetően csökkenti.": Nyakas 1977, 173. A régi nyilvántartások felhasználásáról Id. alább Janó Ákos közlésében. 1

8 Janó Ákos 1950. augusztus 23-tól segédmúzeológusként került a múzeumba, ahol 1952. január 1-1953. október 8. között igazgatóként dolgozott, majd október 15-től a kiskunhalasi Thorma János Múzeum igazgatójává nevezték ki. Utóda 1956-ig (?) O. Szabó Mihály lett: Janó 1955, 119; O. Szabó 1955, 183. A Sárospatakon élő hajdani múzeumigazgató 2000. június 29-én történt telefonbeszélgetésünkben úgy emlékezett, hogy H. Fekete Péter rendszerető hivatalnokként pontos feljegyzéseket készített a múzeum tárgyainak megszerzéséről, s azokat évenként rendezve tette az irattárba. Feljegyzéseit ő, Janó Ákos, mint utóda, a leltározáskor átnézte, s ha valamit azonosítani tudott, akkor azt a leltárkönyvbe be is vezette. 1

9 Varjasi 1994, 255. Dankó Imre szerint az 1930-ban (helyesen 1928-ban) megnyitott múzeumot „rövid megszakítással egészen 1962-ig" vezette: Dankó 1966, 585. 2

0 Ez megmagyarázná, hogy miképp tűnhettek el feljegyzései az 1950-es éveket követően! Egyébként H. Fekete Péter a végleges visszavonulását követően meghasonulva környezetével, 1963-ban Nagykörösre, majd Ceglédre költözött, ahol a halálával kapcsolatos teendőket elrendezve halt meg: Dankó 1966, 585. Könyvei, feljegyzései nem kerültek közgyűjteménybe, bár Nyakas Miklós szíves tájékoztatása szerint a Hajdúsági Múzeumból többször megkísérelték megszerezni őket.