Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 10. (Hajdúböszörmény, 2001)

KOVÁCS LÁSZLÓ: Szarmata kori üvegkauri Hajdúböszörmény határából - 2. A leletek

A Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2001 9 közre az Erdős-tanyai alkalmi homokgödörből származó összes leletet, de szemben az avar fülbevaló megtalálásának éves, a magyar lovassír feltárásának hónapos pontosságú tájékoztatásával, a szarmata leletekről úgy írt, mintha csupán előkerülésük helyéről lett volna homályos ismerete, de az idejéről nem. 2. A leletek H. Fekete Péter beszámolója szerint a Krisztus utáni első századokban az alföldi szarmata-jazig néphez „...többféle római készítésű iparcikk jutott el... Vid határáról is kerültek ilyen emlékek a Hajdúsági Múzeumba. ^Vid határának nyugati szélén, Erdős Imrének a Balmazújvárost Hajdúnánással összekötő országút mellett levő tanyáján alkalmi homokbányából mint szétdúlt sír mellékletei kerültek elő hordóalakú, tej színű, gyengén kékesszínbe játszó átfúrt s így felfűzhető kalcedon - hasáb formájú, lecsiszolt sarkú almandin -, hengeres, gömbös és másféle pasztagyöngyök, egy cyprea kagylót utánzó nagy díszített üveggyönggyel és egy bronz fibulával. Ugyaninnen (sic! - L. K.) egy díszes orsógomb is került elő... E homokbánya értékes lelete (sic! - L. K.) egy kosalakú edény,... [amely] kiállításánál, finom vékony falainál fogva használati tárgy aligha lehetett, gondolatunk szerint inkább vallási rendeltetése volt, talán áldozati edénynek használták, vagy mint sírmellékletbe valamely finom illatszert, drága kenőcsöt helyeztek el benne, nem éppen szegény, inkább előkelő nő túlvilági használatára, akit gyöngyökkel is kellőképpen feldíszítve helyeztek sírba."

21 Amennyiben a leírás tagolása tudatosnak tekinthető, H. Fekete Péter azt kívánhatta jelezni, hogy semmilyen adattal nem rendelkezett az orsógomb és a kos alakú edény együttes előkerüléséről, méginkább ezeknek a feltételezett szarmata női sír leleteivel való közös származásáról. Erre a lehetséges megkülönböztetésre eddig nem figyeltek fel, ezért egyetlen temetkezés megmaradt mellékleteinek tekintette az összes felsorolt tárgyat a később említő M. Nepper Ibolya és az újraközlő Istvánovits Eszter is.

2

2 A hagyományosan tehát sírleletként kezelt tárgyak a következők: bronzflbula,

2

3 gyöngysor az alábbi szemekből: hordó alakú, tej színű, gyengén kékes színbe játszó nagy kalcedongyöngy,

2

4 8 hatszög alapú hasáb alakú karneolgyöngy,

2

5 valamint „hengeres, gömbös és másféle pasztagyöngyök", 2

1 H. Fekete 1959, 10-12. 2

2 Nepper 1973, 16; Istvánovits 1997-1998, 135. 2

3 A rossz fényképfelvétel alapján valószínűleg egytagú, felülhúros díszítetlen, talán ún. hegyesedő lábú fibula, amely jobbára a 3. század 2. felére és a 4. századra keltezhető: Istvánovits 1997-1998, 135: Nr. 4., 137. 2

4 Valószínűleg egyetlen példányban. A képről az orsógomb átmérőjéből számított hosszúsága kb. 4,1 cm lehetett, vö. H. Fekete 1959, 11: 3. á. (jobbra lenn). 2

5 Az első közésbén: almandingyöngyök. H. Fekete 1959, 11, 11: 3. á.: a középső nagy gyöngysorban, alul; helyesen: Istvánovits 1997-1998, 135, 137, 137: 2. á.