Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 10. (Hajdúböszörmény, 2001)

NAGY LÁSZLÓ: A „korponai tizenkettő"

58 Nagy László: A „korponai tizenkettő' A korponai adomány és kiváltságlevél - amit különben Bocskainak, Báthory Gábornak és az őket követő fejedelmeknek hasonló szabadságlevelei követtek vázlatosan fölsorolja a megjutalmazott - az esedékes zsold helyett ezzel kielégített - hajdúk haditetteit, amelyek valójában felölelik a Bocskai-szabadságharc legfontosabb katonai eseményeit. Arról viszont nincs említés, hogy maguk a Korponán privilegizált és megjutalmazott kapitányok és vitézeik konkrétan mely harccselekményekben vettek részt, tűntek ki bátorságukkal, állhatatosságukkal. Ezeket úgy kellett - lehetett - összeszedni elszórt adatmorzsákból, hasonlóan azokhoz a haditettekhez, amiket a megnevezett kapitányok és vitézeik az adományozást követően végrehajtottak. Jóllehet közel fél évszázados kutatásaim során sok ezer egykorú kiadatlan és kiadott forrást vizsgáltam át ebből a szempontból is, az előkerült adatok hézagosak, egyenetlenek több okból adódóan. Első sorban amiatt, hogy sok eseményről nem is készült részletes egykorú följegyzés, illetve ha igen, azok az idők folyamán megsemmisültek vagy megsemmisítették őket. Hiszen még a Bocskai-szabadságharc történetét tisztázó úgynevezett „Bocskai-titkos levéltár" is csak véletlenül került elő és csupán szerencsés véletlen folytán nem semmisült meg az 1956-os forradalom eseményei alatt.

2 Emellett a hajdúság katonai és politikai történetére - amint arra korábban már Rácz István is rámutatott - nem folyt és ma sem folyik olyan szervezett kutatómunka mint amilyenre szükség volna a teljes kép megrajzolásához. ' Ezek miatt 1. Rácz István: A hajdúszabadság birtokában. /In: Hajdúböszörmény története /szerk. Szendrey István/ Debrecen, 1973. 67-70. o./ 2 Erről bővebben 1. Nagy László: Egy szablyás magyar úr Genfben /A sokarcú Bocskai István/ Utószó. /Hajdúböszörmény, 2000. 299-301./ 3 „A teljes igényű szintézis megkövetelné, de jelen kötetünkben a terjedelem korlátozottsága miatt nem térhetünk ki a hajdúk katonapoliükai szerepének részletes vizsgálatára... Mindenekelőtt szükségesnek mutatkozik a hajdúk katona-politikai szerepének az egész XVII. századot átfogó, sőt II. Rákóczi Ferenc szabadságharcára is kiterjedő egységes keretbe való foglalása." /Rácz István: A hajdúk a XVII. században. Debrecen, 1969. 6.0./ E hiányosságot részben megszünteü több, azóta megjelent írásom: „A hajdúk Bethlen Gábor Habsburg-ellenes harcban." Magyar Történeti Tanulmányok - továbbiakban MTT - VIII. KLTE Debrecen, 1975.; „Öreg" Rákóczi György hajdúkatonái. MTT XII. ELTE Debrecen, 1979.; „Kuruc hajdúk - labanc hajdúk a XVIII. század utolsó harmadában." MTT XIV. KLTE Debrecen, 1981., továbbá „Hajdúvitézek, 1591-1699." Bp.,1983., 1986., valamint „Kuruc életünket megállván csináljuk..." Társadalom és hadsereg a XVII. századi kuruc küzdelmekben. Bp.,1983, és „Megint fölszánt magyar világ van..." Társadalom és hadsereg a XVII. század első felének Habsburg-ellenes küzdelmeiben." Bp.,1985. /vonatkozó részek/ Mindezek ellenére ugyancsak szükség lenne egy olyan átfogó monográfiára, amely a török hódoltság korának egészét figyelembe véve tárgyalná a négy hajdúréteg török és Habsburg-ellenes harcokban betöltött szerepét, 1526-tól 1718-ig.