Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 10. (Hajdúböszörmény, 2001)

NAGY LÁSZLÓ: A „korponai tizenkettő"

A Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2001 59 e tanulmány olvasói egyenetlenségeket és hézagokat fognak tapasztalni „a korponai tizenkettő" életének és haditetteinek felvázolásánál is. Az adománylevél sorrendjében elsőnek kell szólnunk nemes Chomaközy Csomaközy - András hajdúkapitányról. A korponai országgyűlés csípős nyelvű jellemzése szerint: „Külső csendességem a földön a fajtalanság."

4 Ez a jellemzés azt sejteti, hogy a marcona kapitánytól nem állt távol a közelébe került „fehérszemélyek megszeplősítése" Még az sem zárható ki, hogy időnként az ebben az időben ugyancsak elterjedt „török módin élés"-nek - vagyis a homoszexuális kapcsolatoknak - is hódolt, ami a kor magyar katonanépétől ugyancsak nem volt idegen!

5 Az 1635 körül elhalálozott, középnemesi származású hajdúkapitány minden valószínűség szerint már részt vett a tizenötéves török ellem háborúban, mert különben aligha lehetett volna a Bocskai-szabadságharc idején tekintélyes hajdúvezér. Kutatásaim során 1605 nyarán bukkan elő a neve először, a Homonnai Drugeth Bálint által vezetett magyarországi főseregben. Augusztus 24-én a fővezér 500 hajdúval a császári seregek ellen küldte őt Csejtéről, „az hova Isten akaratjából szerencsésen jártanak, mert az német tábort hagyták száz híával, ezek közül, kiket levágtanak, kiket pedig elevenen elhoztanak."

6 Szeptember elején az Érsekújvárt körülzáró és ostromló felkelő táborban találjuk Csomaközyt, aki szeptember 20-án és szeptember 30-án a török szövetségessel együtt megtartott haditanácskozáson vesz részt.

7 Ez év decemberében Árva vára körül van és Illésházy István birtokain élősködnek a katonái. A mozgalom második vagy harmadik emberének nincs hatalma rá, hogy fellépjen Csomaközy ellen, amit keserűen is panaszol egyik levelében.

8 Minden valószínűség szerint Érsekújvár ostroma idején szorosabb kapcsolatba került Rhédey Ferenc főkapitánnyal, akit követett Erdélybe, ahol Rhédeyt 1607 januárjában Rákóczi Zsigmond kormányzó majd fejedelem Bánfy Dénes helyére váradi főkapitánnyá nevezett ki.

9 Miután Csomaközy neve nem szerepel az 1607-1608-as hajdúfelkelés vezetői között, minden valószínűség szerint Rhédeyvel együtt kinevezték Váradra, vicekapitányi minőségben. Ezt a tisztségét megtartotta Báthory Gábor, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György uralkodása idején is egészen haláláig. Ez a tény azt sugallja, hogy Rhédeyhez hasonlóan jó politikai alkalmazkodó képességgel 4 Ezeket a jellemzéseket lásd Pályi Pál: Emlékkönyv az 1605. évi korponai országgyűlés három százados évfordulójának emlékére. Bp., 1905. 40. o. A tárgyalt személyekről újabban 1. Nagy László: Hajdútisztesség tüköré. Hajdúböszörmény, 2001. 5 Erről részletesen 1. Nagy László: Hajdúvitézek, 73-111. o. 6 Naményi István: Homonnai Drugeüi Bálint naplója - továbbiakban Naményi - /In. Tudománytár, V. k. Buda, 1839. 253-254. o. 7 Naményi, 316-320. o. 8 Kubinyi Miklós: Árva vára. Bp., 1880. 108. o. 9 Komáromy András: Rhédey Ferenc váradi kapitány. Hadtörténelmi Közlemények továbbiakban HK - 1894.