Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 10. (Hajdúböszörmény, 2001)

NAGY SÁNDOR: A hajdúkerületi törvényszék ítélkezési gyakorlata az ember élete ellen elkövetett bűncselekményekben. 1861-1871

25 6 # Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék ítélkezési gyakorlata... Az ítélet ellen az ügyész és Pálóczi fellebbezéssel élt, ennek eredménye azonban iratok hiányában nem állapítható meg. Az ítélőtábla ítélete az Or­szágos Levéltárban sem volt feltalálható. 10 3 6. Balogh József, Balogh Ferenc és Illyés János bizonytalan illetőségű kóbor cigányok ellen emberölés miatt emelt vádat az ügyész. A törvényszék 1871. november 4-én meghozott ítéletében tényként állapította meg, hogy Illyés János, mint különben is káros cigány, a szintén ilyen Balogh Józseffel és Balogh Ferenccel, a vele évekig hitetlenül együtt élt, de most tőle elszö­kött Balogh Lizi felkeresésére indult. A Hadház határában lévő Partos kocs­mában meg is találták a nőt, Lakatos Ferenc társaságában, aki már máskor is magához csábította. A csábításért Illyés felelősségre vonta Lakatost és botjá­val a karjára ütött. Lakatos erre „megszaladt", Illyés pedig utána futott. Ezt látva, Balogh József és Balogh Ferenc szintén botra kaptak. Ebben a pilla­natban akart belépni a kocsmába Varga Antal kóbor cigány, akit a két Ba­logh nem ismert s pusztán azért, mat az elszaladt Lakatoson bosszújukat nem tölthették ki, - leütötték. Amikor Illyés visszafordult, és a leütött ember mellett ment el, végigvágott rajta. A boncolási jegyzőkönyvre vezetett főor­vosi vélemény szerint a sértett fejének bal részére mért ütés halálos volt és ez okozta az azonnal bekövetkezett életvesztést. Balogh József és Balogh Ferenc beismerték, hogy Varga Antalt ők verték le, Balogh József azt is bevallotta, hogy ő bal felől ütött Vargára. Illyés Já­nos tagadta, hogy a földön fekvő sértetten végigvágott. Tagadásával szem­ben azonban a kihallgatott tanúk hitelt érdemlően bizonyították az elkövetett cselekményt. Balogh József ama vallomásából, hogy ő az ütést bal felől ejtette s az or­vosi véleményből, amely szerint a halált a hulla bal szemöldök íve felett talált sérülés okozta, kétségtelenül következik, hogy a halált Balogh József ütése idézte elő, s őt emberölésben bűnösnek kellett kimondani, - állapította meg a törvényszék. Ezért 3 évi súlyosbított rabságra ítélte. Ellenben Balogh Ferencet és Illyés Jánost a törvényszék az emberölés vádja alól felmentette és őket vallomásuk alapján vérengzésben - testi sértésben - mondta ki bű­nösnek és 3-3 havi rabságra ítélte, egyben kimondta, hogy a szabadságvesz­tés végrehajtásának kezdetét mindhárom vádlottal szemben az ítélet kihirde­tésének napjától kell számítani. Az ítélet ellen Balogh József és az ügyész élt fellebbezéssel. A Kir. ítélőtábla 1871 december 7-én Balogh Ferenc büntetését 1 évi és 6 hónapi, az Illyés Jánosét pedig 1 évre felemelte. Ez ellen az ítélet ellen az ügyész és mindhárom vádlott fellebbezéssel élt. Ennek elbírálása végett a törvényszék az iratoknak a Kúriához felterjesztését 1871 december 21-én 10 3 Uo. az ügyben csak a B. ügyek jkv. 4.k. 1871 június 16-án No.270.sz.a.beírt ítélet szövege áll rendelkezésre

Next

/
Thumbnails
Contents