Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 10. (Hajdúböszörmény, 2001)
KOVÁCS LÁSZLÓ: Szarmata kori üvegkauri Hajdúböszörmény határából - 2. A leletek
A Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2001 23 Az egyik hazai példány az 526/531-568 közé keltezett, 7 sírós mohács (Bajfarostlemezgyári (1. kép/a: 3) langobard temetőből való, amelynek 4. sírjában a mellkasától a koponyájáig bolygatott 63-72 éves nő csontváza nyugodott az alábbi mellékletekkel: thüringiai típusú, niellódíszes, aranyozott ezüstíibula, kicsi, almandinos, aranyozott bronz piskóta alakú fibula, gyöngysor: 7 fehér csonkakúp, henger és nyomott gömb alakú mészkőgyöngy, 8 fehér, szürke, sárga, téglavörös hengeres, l-l fehér és zöld nyomott gömb, l-l téglavörös kocka, ill. prizma alakú, továbbá 4 fekete üveg- és üvegpaszta gyöngy összetételben, ovális vascsat, vaskés, egyoldalas csontfésű, barnásszürke kettőskonikus agyag orsógomb (utóbbi 2 tárgy a sír délkeleti lábvégében), bronzdróttöredék, végezetül az alsó lábszárak között, a térdekhez közel gömbszelet alakú fekete üveg, orsógomb fehér és okkersárga rozettamintával. A már ismertetett technikával készült gomb még gömb állapotú csaknem teljes felületét a mester nagyon vékony fehér, majd szélesebb okkersárga üvegfonállal bespirálozta. A sorrendre az utal, hogy a gomb felső nyílásánál a fehér indítópöttyöt lefedi az okkersárga indítópötty. Ezután a gombnak az óramutató járásával ellentétes irányú lassú, folyamatos forgatása közben alulról felfelé meghúzta a szálakat, s így kapta meg a nyolcszirmú rozettamintát. Végezetül a kész, s újra felizzított gombot meglapította úgy, hogy a minta változó szélességben a gomb aljának a peremére is kiterjed. Á: 5,1, m: 1,6, a lyuk á: 0,5 cm, a súlya: 52,5 g. Teljesen ép (2. kép/3a-c). 9 4 Miután Kiss Attila az üveg orsógombnak mindenekelőtt délnémet és frank párhuzamait ismerte. század végére keltezett kék anyagú, fehér mintázatú példány, á: 3,6 cm (6. kép/4): Menghin 1983, 218: 46.h; Little Wilbraham (Cambridgeshire, A): 6. századi angolszász temető 44. sír: translucid középzöld anyagú, fehér mintázatú példány, á: 3,5 cm (6. kép/5): Evison 1967, 83. Nr. 12, VIII. t. c; Menghin 1983, 355: Nr. 17. 96. sír: fekete alapanyagú, fehér mintázatú példány, á: 4,3 cm (6. kép/6): Evison 1967, 83: Nr. 13, 105: 2. á. c-d., VIII. t. d; Menghin 1983, 209: Nr. 35.e, 355: Nr. 18. 9 3 A magyarországi gepidák cserép, kalcedon, borostyán és üvegpaszta orsógombjai között nem akadt a hajdúböszörményihez hasonló példány, vö. Csallány 1961, 285286. Bóna István hívta fel a figyelmemet egy lehetséges kivételre, amely a szentes (Cso)-nagyhegyi temető 12. sírjában került elő, ahol a női csontváz jobb könyöke táján feküdt a leírásban „scheibenförmige Kalksteinperle... (Wirtel?)" módon megnevezett tárgy: Csallány 1961, 47, XXIII. t. 12. A szemrevételezéskor azonban kiderült, hogy a lapos, korong alakú orsógomb nem üvegből, hanem mállékony fehér anyagból (mészkőből?) készült, és a felületének mintatöredékekhez hasonló kiemelkedései talán gabonamagvak belenyomódásai; á: 4,2 cm. Szentes, Koszta József Múzeum lt. sz.: 57.8.62. A tárgy tanulmányozását Szabó János József és Istenes Ferencné szíves segítsége tette lehetővé, amit ezúton is megköszönök. 9 4 Pécs, Janus Pannonius Múzeum lt. sz.: N. 63.59.89. Vö. Kiss-Nemeskéri 1964, 108— 109, 102: 4. á. 4., 110: 9. á: 6; Pusztai 1998, 56: 4,jegyzet, 65: á. Az orsógomb tanulmányozását Ecsedy István és Maráz Borbála szívességének köszönhetem. Megjegyzendő, hogy bizonyára Kiss Attila az orsógombot tévesen millefiori technikával készítettnek nevezte, erről ld. jegyzet.
