Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 10. (Hajdúböszörmény, 2001)
KOVÁCS LÁSZLÓ: Szarmata kori üvegkauri Hajdúböszörmény határából - 2. A leletek
24 Kovács László: Szarmata kori iivegkauri Hajdúböszörmény határából Itáliában pedig ilyet nem talált, arra gondolt, hogy egykori tulajdonosa kereskedelmi úton még a langobardok 526. évi Pannoniába települése előtt jutott hozzá. 9 5 A feltehetően övcsüngőként viselt másik hazai példány a teljes langobard időszakban (510-568) használt Szentendre (Pe)-Pannonia-telepi (1. kép/a: 4), még csak előzetesen ismertetett 92 sírós temető 9 6 56. sírjában nyugvó nő mellékletei között látott napvilágot. A többieknél kisebb méretű gomb még gömb állapotú teljes felületét a mester sötétzöld és piszkosfehér üvegfonállal spirálozta be, majd a szálakat alulról felfelé valószínűleg hatszor meghúzva alakította ki a rozettamintát. Végezetül a kész, s újra felizzított gombot úgy lapította meg, hogy a minta csaknem teljesen befedte a gomb aljának a felületét is. A használat közben kettétört orsógombnak csak a fele került a földbe, s ott a felülete lyukacsosra oldódott, rézkék anyaga pedig a törésfelületen „megmájasodott" és pirosra színeződött. Á: 4,0, sz: 2,3, v: 1,5 cm (5. kép/la-d). MNM RO Népvándorláskori Gyűjtemény lt. sz.: 65.1.227. 9 7 A bemutatott 2 magyarországi langobard orsógombhoz rendkívül gazdag kortárs külföldi germán leletanyag csatlakoztatható. A 354 nem-agyag 5-7. századi orsőgombot tárgyaló Ulrich Arends megállapítása szerint, az átlagosan 2.3-4.5 cm közötti átmérőjű leletek 29%-a (104 db) volt az 5. században még, a 7. században pedig már ritka, 9 8 zömében tehát 6. századi, foként a frank és alamann vidéken elterjedt rozettamintás üveg példány. 9 9 Ezek többsége kettős csonkakúp (26 db) vagy ovális („Rundoval" - 21 db) keresztmetszetű volt, s csak néhányat nevezett lapított ovális („Flachoval" - 7 db) metszetűnek. 10 0 Sajnos nem különítette el a magyarországiakhoz hasonló, lapos aljú gombokat, csak a többnyire keresztmetszet nélküli - ábrái alapján sejthető, hogy ritkán, de voltak ilyenek is közöttük, 10 1 mint ahogyan a többi típus sorában is. 10 2 Az általa elérhető 9 5 Kiss-Nemeskéri 1964, 122. 9 6 Vö. MRT 7, 281-283: Nr. 28/25; Bóna 1993a. 9 7 A sír leletanyaga egyelőre előzetesen, csupán táblán közölt: Bóna 1970-1971, 45, 56: 1B táblázat, 62-63: 7-8. á. 21. A tárgyat Garam Éva szívességéből tanulmányozhattam. 9 8 Max Martin véleménye szerint az övcsüngő-amulett szerepből a 6. század végére a nagy kauricsigák szorították ki őket: Martin 1976, 96. 9 9 I. típus: Rosetten wir tel: Arends 1978, I: 184-194, 228, 230, 455-482, 630-633, 664-667. Illusztrációi között a rozettaminta 3-7 szirmú kialakítására mutatott példát, vö. 11: 1188-1196: 25-33. t. 10 0 Arends 1978, I: 461. 10 1 Köln (Kr. Köln, Nord re in-Westfalen, N)Junkersdorf 338. sír: 526-600 közé (Böhner III) keltezett női temetkezésben előkerült lepény metszetű („fladenförmig") sötétzöld anyagú, fehér mintázatú orsógomb, a rozettás és a sávos (II. típus: Sclilierenwirtel) díszítésű típus ritka kevert formájú díszítésével: á: 3,4 cm (6. kép/7): Arends II: 922-923: Nr. 392, 1193: 30. t. 14; Bulach (Kanton Zürich, SV)-9. sír:
