Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 10. (Hajdúböszörmény, 2001)

NAGY SÁNDOR: A hajdúkerületi törvényszék ítélkezési gyakorlata az ember élete ellen elkövetett bűncselekményekben. 1861-1871

A Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2001 185' A HAJDÚKERÜLETI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLKEZÉSI GYAKORLATA AZ EMBER ÉLETE ELLEN ELKÖVETETT BŰNCSELEKMÉNYEKBEN 1861-1871 NAGY SÁNDOR I. A hajdúkerületi büntető törvényszék az 1848/49.évi forradalom és szabadságharc bukása után 1850 május 22-én tartotta utolsó ülését. Az önkényuralmi rendelkezések eltörölték a hajdúkerületet és helyét a nemzetre kényszerített osztrák szellemű közigazgatás és bíróság foglalta el. Az osztrák birodalom 1859. évi veresége és a magyar függetlenségi mozgalom erősödése érlelte meg Ferencz Józsefben azt az elhatározást, hogy Magyarországon „a törvénykezés ügyét ismét ezen ország határai közé viszszahelyezi". Ezért 1860. október 2-án elrendelte, hogy az országbíró elnöklete alatt összehívandó értekezlet tegyen javaslatot az igazságszolgáltatás szervezete ügyében. Az e kézirat alapján összeült Országbírói Értekezlet 1861. január 26-tól március 4-ig tartott tárgyalásain kidolgozta az Ideiglenes Törvénykezési Szabályokra. (ITSZ) vonatkozó javaslatát. Gróf Apponyi Albert országbíró 1861. április 17-én kelt iratában értesítette a hajdúkerületet, hogy a király az Országbírói Értekezlet javaslatára az eddig fennállott cs.kir. bírói hatóságok feloszlatását és a törvényes bíróságok ismét életbe lépését határozta el. Elrendelte továbbá, hogy a cs.kir. bíróságok azokat a teendőiket, amelyek a hazai bíróságokra átszállanak, azonnal szüntessék meg és a folyamatban lévő ügyek iratait legkésőbb május 1. napjáig adják át.

1 Kovács Miklós hajdúkerületi alkapitány 1861. április 30-án vette át Debrecenben a megszűnt Megyei Törvényszéktől a hajdúkerületi büntető tör1 HBML. IV.B.752/b. Hajdúkerület közgyűlési iratai (a továbbiakban: kgy.ir.) 1861.Fasc.5.No.5.