Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 10. (Hajdúböszörmény, 2001)

NAGY SÁNDOR: A hajdúkerületi törvényszék ítélkezési gyakorlata az ember élete ellen elkövetett bűncselekményekben. 1861-1871

186 # Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék ítélkezési gyakorlata... vényszéket illető 20 elintézetlen ügy iratait és 24 jogerősen elítélt rabot, akik büntetésük hátralévő idejét Böszörményben a kerületi börtönben töltötték el.

2 Ilyen előzmények után jelenthette be Kovács Miklós alkapitány, 11 évi szünetelés után, az 1861. június 6-ára összehívott ülésen, hogy az alkotmányos életre visszatérés folytán a kerületi törvényszék megkezdheti működését.

3 Az ITSZ a visszaállított megyei törvényszékek tagjai létszámának maximumát nem állapította meg, mivel ennek eldöntése a megyei autonómiák hatáskörébe tartozott és e tekintetben csak a törvényhozás állapíthatott volna meg korlátozásokat. Az igazságszolgáltatás érdekében azonban szükségesnek tartotta annak rögzítését, hogy jogérvényes bírói határozatot az elnökön kívül legalább négy törvénytudó és állandó tag hozhat.

4 A hajdúkerületi közgyűlés a törvényszék szavazati joggal rendelkező tagjainak létszámát 11 főben állapította meg éspedig ezek az elnöki teendőket ellátó alkapitány, négy rendes törvényszéki táblabíró és a hat hajdúváros főhadnagyai, akadályoztatásuk esetén törvénytudó küldöttei voltak. A törvényszék tagjaihoz sorolta a közgyűlés a tisztiügyészeket és az írásbeli teendőket ellátó jegyzőket is azzal, hogy szavazati jog nem illette meg őket.

5 Az ITSZ a II. Részben foglalta össze a Bűnvádi eljárásra vonatkozó, a változott viszonyokhoz idomított módosításokat, amelyek arra az alapelvre épültek, hogy a nemesek és nem-nemesek által elkövetett bűntettek büntetés módjának, nemének és mértékének meghatározása tekintetében, a nemes és nem-nemes között többé különbség nem lehet. Mivel a nem-nemes a nemeshez emeltetett, a Királyi és Hétszemélyes Tábla 1848-tól folytatott gyakorlatánál fogva is, bűntetteknél a testi büntetés alkalmazásának helye nem lehet, vagyis eltörölte a nem-nemesekre a szabadságvesztés büntetés mellett a feudáliskorban kötelezően kiszabott pálcázást, korbácsolást és a fiatalkorúakkal szemben a vesszőzést. A nemesek és a nem-nemesek által elkövetett büntettek miatt indított eljárás tekintetében, a régi magyar törvények szerint fennállott különbségek megszüntetésénél fogva a letartóztatás, vagy szabadlábon hagyás, kezességre bocsátás, a védelem és a perorvoslatok használata tekintetében a régi magyar 2 Uo. 1861.Fasc.5.No.6. 3 Uo. IV.B.756/d. A büntető tanács jegyzőkönyvei (a továbbiakban: B.jkv.) 1861 június 6. No.l. 4 Magyar Törvénytár. 1836-1868.évi törvénycikkek (Bpest,1896.) Az Országbírói Értekezlet által javaslatba hozott Ideiglenes Törvénykezési Szabályok (ITSZ). I.b./ Alaki rész. 27.§.c/pont. 287.old. 5 Szabályrendelet a hajdúvárosok mint helyhatóságok részére közigazgatási és törvénykezési tekintetben. Összeállította Sillye Gábor főkapitány a törvények, törvényes gyakorlat és felsőbb rendeletek alapján. (Debrecen, 1863). 71.§.