Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)

Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék büntetéskiszabási gyakorlata lopás miatt indított bűnügyekben. 1861-1871

110 Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék büntetéskiszabás

i. öt katonai kerületet szerveztek. Ezek egyike a Nagyváradi Kerület volt, ide tartozott többek között a debreceni polgári kerület, amely Észak-Bihar, Szabolcs és Szatmár megyék mellett a hajdú városokat is magában foglalta. A debreceni polgári kerület élére Uray Bálint es. kir. udvari tanácsost nevezték ki. Az új politikai helyzetben a Hajdúkerület alkapitánya tőle kért felvilágosítást, hogy a Kerület gyakorolhatja-e továbbra is a büntető igazságszolgáltatást. Uray 1849. december 12-én azt válaszolta, hogy a kerületi törvényszék minden büntető ügyben az eddigi gyakorlat és törvények szerint eljárhat, azonban a főben járó és fellebbvitel alá tartozó ügyeket az új törvénykezési rendszer hatályba lépéséig tartsa a kerületi törvényszék pertárában.

2 Ennek a közlésnek az alapján 1850 márciusában és májusában még megtartották a büntető ügyek tárgyalását és összesen 56 első fokú ítéletet hoztak, ebből az érdekeltek hét ítélet ellen éltek fellebbezéssel.

3 A kerületi törvényszék utolsó ülése 1850. május 22-én volt, ezzel működésének feudális korszaka lezárult, s az önkényuralmi rendelkezések folytán maga a Hajdúkerület is megszűnt. Helyét a nemzetre kényszerített idegen szellemű közigazgatás és bíróság foglalta el. Csak tizenegy esztendő múlva, az 1861. június 6. napjára összehívott ülésen jelenthette be Kovács Miklós hajdúkerületi alkapitány, hogy "a jogos állapoton kívül létei hosszú, nehéz évei után az alkotmányos élet terére visszahelyezkedni... a gondviselés alkalmat nyújtott, ennek folytán a kerületi törvényszék ajtajai is felnyittattak".

4 Apponyi György országbíró elnökletével az Országbírói Értekezlet már az 1861. január 23-tól március 4-ig tartott tanácskozásain kidolgozta az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok (ITSZ) c. javaslatát. A király a Javaslatot helybenhagyta, az országgyűlés képviselő- és főrendiháza pedig egyhangú határozatával az abban foglaltakat ideiglenes kisegítő gyanánt használhatóknak nyilvánította. 1861. július 23-án a m. kir. Kúria teljes vegyes ülésében ünnepélyesen kijelentette, hogy mindaddig, míg az alkotmányos törvényhozás másképp nem rendelkezik, az ITSZ-t mindennemű törvényes eljárásaiban zsinórmértékül követi. Az ITSZ nemcsak az 1848-ig volt magyar bíróságokat, hanem a magyar anyagi magánjogi és büntető törvényeket és az ezekkel kapcsolatos törvényes gyakorlatot is hatályába visszaállította, éspedig a helyzet szükségei által igényelt pótlásokkal, valamint a változott viszonyokhoz idomított módosításokkal. 2 HBML IV.A.505/d. A büntető tanács jegyzőkönyvei /a továbbiakban B.ügyek jkv./ 4.kötetet. 1849. december 19-i bejegyzés. 3 A fellebbezett ítéletek iratai a HBML-ban nem találhatók. A fellebbviteli eljárások eredményei az Országos Levéltárban sem állapíthatók meg, mert az 0,143 jelzetű állagban őrzött s az 1956. évi harci események során keletkezett tűzből kimentett, igen sérült iratok között a keresett fellebbviteli ítéletek nem találhatók. 4 HBML B.ügyek jkv.l.k. 1861. június 6. Ms 1.