Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)

Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék büntetéskiszabási gyakorlata lopás miatt indított bűnügyekben. 1861-1871

A Hajdúsági Múzeum Évkönyve. 1999 111 Ami a büntető törvényeket illeti, a módosítás azt jelentette, hogy a nemesek és nem-nemesek által elkövetett büntettek büntetés módjának, nemének és mértékének meghatározása, valamint az eljárásjog szerint a befogás, letartóztatás, szabadlábon hagyás, illetve szabadlábra helyezés, a védelem és a perorvoslatok használata, tekintetében eddig fennállott különbségek megszűntek, még pedig a nem-nemeseknek a nemesekhez emelése által. A kerületi törvényszék ezeknek a rendelkezéseknek az alapján már az első tárgyalási napon - 1861. június 6-án - megkezdte és folyamatosan kidolgozta a városi tanácsok számára a nyomozati eljárásra vonatkozó szabályokat

5 és betartásukat kötelezővé tette, mert álláspontja szerint csak a lehető tökéletes nyomozás segítheti "az Isten ítélőszéke előtt felelős" bíróságot az igazságos ítélet meghozatalához. Az ITSZ az igazságszolgáltatás gyorsítása és a perköltségek csökkentése végett a törvényszékeken - a főbenjáró és bonyolult ügyek kivételével - a sommás eljárás szabályai szerinti elintézést tette kötelezővé. Ez azt jelentette, hogy a vád és védelem képviselője a perjegyzőkönyvbe beírt egy-egy szóváltásban fejtette ki az ügy jogi és ténybeli megítélésére vonatkozó álláspontját, valamint a vádlott személyiségének a büntetés kiszabásánál súlyosító, illetve enyhítő körülményként figyelembe veendő tulajdonságait. Az ügyeket most már nem a negyedévenként összehívott törvényszéki üléseken, hanem minden hónapban - az ügyek számától függően - több napon folyamatosan tartott üléseken tárgyalták le. A hajdúkerületi törvényszék tagjai az alkotmányos rend megszilárdításába vetett reménységgel kezdték meg működésüket 1861. június 6-án. Munkájukat azonban nem sokáig folytathatták zavartalanul. Az országgyűlés 1861. augusztus 22-én történt feloszlatása, az ország rendőri felügyelet alá helyezése és a megyegyűlések tartásának betiltása országos ellenkezést váltott ki. A megyei tisztviselőkhöz hasonlóan a Hajdúkerület tisztviselői is lemondtak állásukról s a kerületi törvényszék 1861. november 7-én működését megszüntette. A tisztviselői kar döntésének megfelelően csak a kerületi főkapitány maradt a helyén. Az ő ösztönzésére, öt hónapi szünetelés után, a törvényszéki tárgyalásokat - a vagyon és közbiztonság hanyatlásának megakadályozása végett - 1862. április 8án az alkapitány elnökletével megkezdték és 1871 december 31-ig zavartalanul folytatták. Utolsó ülésüket 1871. december 21-én tartották meg, mivel az elsőfolyamodású bíróságok rendezése tárgyában meghozott 1871. évi XXXI. tc. értelmében az országban addig fennállott valamennyi elsőfolyamodású bíróság megszűnt és 1872. január 1-én a hivatkozott törvény alapján szervezett bíróságok kezdték meg működésüket. A Hajdúkerület törvényszéke a folyamatban ma5 Uo