Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)
Szekeres Gyula: Szekérvasalás Hajdúböszörményben - A vastengelyes szekér vasalása
A Hajdúsági Múzeum Évkönyve. 1999 91 tak. Ebbe helyezik az éket, miután a kengyelt felülről a meghajtott ráf szélességében a ráfra teszik. Az ék használata azért szükséges, mivel ezáltal a kengyelbe a különböző nagyságú és magasságú talpakat is be tudták szorítani. Az éket beütötték, ezzel a ráf végét rászorították a talpra. A ráf ráhajtásához több ember segítsége kellett, természetesen a ráf vastagságától függően. Az egyik embernek nagyon erősen kellet fognia az alsó, földön lévő küllőt, ott ahol a kengyellel ráfogatták a ráfot. Nagy erővel kellett tartania, mert különben a kerék forgatása közben vagy a talpat húzta le a csapról vagy az agyból húzta ki a küllőt. Az így lefogott ráfot aztán legalább két ember segítségével ráhajtották a kerékre. A ráhajtást követően a ráf két szélét kialakították a forrasztásnak megfelelően. A ráf végének sarkait lekovácsolták, lekeskenyítették, mert ha nem így készítették - egyenlő szélesre hagyták -, akkor a két széle nem forrt le tökéletesen, illetve a forrasztás után a ráf kiszélesedett ezen a helyen. A ráfok végeit ezek után még zokon 4 3 leélezték. Az egyik ráfvéget felülről, a másik végét pedig alulról. D C X 1. lekovácsolt ráf sarkak 2. az összeillesztett ráf oldalnézete 3. az összeillesztett ráf felülnézete 1 3 A forrasztás előtt a ráfokat volt aki átszegecselte, de az a kovács aki tudta a dolgát, az csak belelyukasztott az alsó A ráfvas előkészítése a forrasztáshoz ráfba. Nem lyukasztották át teljesen, így csak egy kis dudor keletkezett, ami beleért a ráfekvő felső ráfba. Ezek után a ráfvégeket ellentétesen megnyomták, hogy azok spanoljanak. Ezzel egymáshoz nyomódtak, a besüllyesztés pedig megakadályozta a vízszintes elmozdulást. Az összefogatott részeken betették a kohóba, s amikor a ráf elérte a forrasztási hőfokot a külső lapjával tették az üllőre és a két ráverő a belső lapjáról kovácsolta eggyé a két ráfvéget. Az összeforrasztott ráfokat a ráfmelegítő kemencében a kellő hőfokra hevítették. Ellentétben a más vidékeken használatos eljárással, ahol földbevájt gödörbe vagy téglákra helyezve, és így alátüzelve melegítették fel a ráfokat. 4 4 4 3 Jelentése: röviden 4 4 Vö.: Freeskay János én. 17. p., Más vidékeken a ráfot kemence helyett kohóban is melegítették lassan, szakaszosan. Hátránya, hogy nem egyenletesen melegedik fel a ráf,
