Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)

Hajdú Zsigmond - Nagy Emese Gyöngyvér. A nyíri izmaeliták központjának, Böszörmény falunak régészeti leletei II. - Leletmentés

34 Hajdú Zs. - Nagy Emese Gy.: A nyíri izmaeliták központjának... m-re É-D-i irányban. A továbbiakban az É-i foltegyüttest I. felületként (1-3. kép; 1-2. rajz), a D-it II. felületként (4. kép; 3-4. rajz) tartottuk nyilván. Az I. felület 5 régészeti objektumra tagolódik (2. kép; 1. rajz): 1. objektum: Nagy, szabálytalanul kerek, fekete, humuszos betöltésű gödör. 2. objektum: Szabályosan kerek szélű tüzelőtér, melynek betöltéséből vörösre égett agyagdarabok kerültek ki. (3. kép; 2. rajz) 3. objektum: Amorf gödör, mely D-ről a szabályos tüzelőtérhez kapcsolódik, valószínűleg a tüzelőtér hamusgödre lehetett. (2. rajz) 4. objektum: Szabályos téglalap alakú, ÉK-DNy-i tájolású, fekete humuszos betöltésű gödör. 5. objektum: Szabálytalan formájú sekély gödör, közepében egy 30 cm átmérőjű, 40 cm mély beásással. A II. felületről a későbbiekben kiderült, hogy nem házalap, hanem egy hatalmas kiterjedésű, összefüggő, szabálytalan gödör, melyet nagy mennyiségű égéstermékkel töltöttek fel. A betöltés Ny-i sarkában — ahonnan a vasbaltafej is előkerült — rengeteg cserép, csont és vaseszköz töredékei látszottak már a nyesésnél is. A II. felület összefoglaló értékelése: 1. objektum: A nagy kiterjedésű amorf gödör egy középkori égetőhely közelében lévő hulladékgödör lehetett; a hozzátartozó égetőhelyet a talajgyalu valószínűleg megsemmisítette. (3—4. rajz) 2. objektum: A szabályos, négyszögletes gödör későbbi beásás eredményeként mutatkozott a nagy hulladékgödörben. Rendeltetése ismeretlen. 3. objektum: A gödör talán egyidős lehetett a középkori hulladékgödörrel a bennelévő kerámia alapján. Ennek viszont ellentmondott az, hogy inkább fekete humuszos betöltésű volt, mint hamus. Eredmények: Az I./1. gödör (2. kép; 1. rajz) K-i felét két ásónyom mélyen bontottuk ki. A gödör peremétől egyre meredekebb rézsűben lemélyülő szabályos kerek forma egynemű humuszos betöltéséből néhány középkori kerámiatöredék, két közepesen korrodálódott vasdarab, egy zöld patinával fedett pénzdarab és egy jellegtelen vaslemez töredéke került elő (1-2. tábla; 18. t./7,8,16,18,19). Az L/4. — eredetileg sírnak gondolt — gödröt (2. kép; 1. rajz) teljesen feltártuk. Az alig 40 cm mély, az I./l. objektumhoz hasonlóan egynemű, fekete humuszos betöltésű, lelet nélküli gödör funkciója így ismeretlen maradt számunkra.