Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)

Hajdú Zsigmond - Nagy Emese Gyöngyvér. A nyíri izmaeliták központjának, Böszörmény falunak régészeti leletei II. - Leletek

A Hajdúsági Múzeum Évkönyve. 1999 35 Az L/2. és I./3. objektumok (2. kép; 2. rajz) K-i oldalát szintén kibontottuk. 10-15 cm-rel a lenyesett felszín alatt jelentkezett a repedésekkel tagolt égetőfelület és a szélén szabályos körben körültapasztott kemence oldaldarabjai (3. kép). A tűzhely platniját felszedve kiderült, hogy a többször megújított tapasztást összetört kerámiatöredékekkel erősítették meg. A kemence szájánál a hamusgödörbe ívelten rétegződött feltöltődésből szarmata, ill. középkori cserepek, állatcsontok kerültek elő (3-5. tábla). Az I./5. objektum (2. kép; 1. rajz) egy alig néhány centiméter vastagságban szétkenődött hamus folt volt, melybe egy kis szabályos 40 cm mély, 30 cm átmérőjű gödröt ástak be. Lelet nem került elő belőle. Miután a II./2. szabályos, négyszögletes objektumot feltártuk, kiderült, hogy a lenyesett felszíntől alig 10-15 cm-rel mélyebben végződik a gödör betöltése. Ez ugyanolyan kevert, hamus, mint a nagy gödör betöltése, valószínűleg másodlagosan került vissza. A néhány kerámiatöredék ellenére (15. tábla) rendeltetése ismeretlen maradt számunkra. A n./l. nagy hamus gödröt (3. rajz) harmadoltuk, majd É-D-i irányban két metszetvonal mentén kibontottuk (4. rajz). Ny-i feléből rengeteg középkori cserép (6-14. tábla), ill. néhány vasdarab (18. t./l—6,9—15,17) erősen korrodálódott állapotban került elő. Az objektum egy kerámiaégető vagy gyepolvasztó kemencéhez tartozó hamusgödör, melynek K-i oldala lassan, vízszintesen rétegződve töltődött fel (valószínűleg ezen az oldalon lehetett a kemence). A sok kerámia- és vaseszköztöredék, összeégett tapasztásdarabok, a Ny-i oldalról került elő. Itt réteges, hamus feltöltésről csak a lenyesett felszín alatti 20 cm vastagságban beszélhetünk. Az alatta lévő betöltés (kerámia, állatcsont, vas, tapasztásdarabok) egy korabeli „teleprendezés" törmeléke lehetett. Beleástunk a II./3. objektum számú kerek gödörbe is, ami alig 25 cm mélyen véget ért. Néhány szarmata és középkori kerámiatöredék került elő belőle (16-17. tábla). Ezzel együtt a gödör funkciója ismeretlen maradt számunkra. Leletek I. felület 1. objektum: HM ltsz. 98.1.1. — Homokos soványítású, világosbarna színű, érdes felületű, kívül szögletesen profilált, szélesen, ill. keskenyebben tagolt cserépbográcsperemtöredékek. 6 db (1. t./1-4,5,7,9) HM ltsz. 98.1.2. — Homokos soványítású, szürkésfehér színű, kettős tagolású, kihajló, felálló peremű fazék peremtöredékei. 4 db (1. t./l 1,13-15) HM ltsz. 98.1.3. — Homokos soványítású, szürkésfehér színű edény peremtöredéke, melynek külső felülete vízszintesen bordázott. 1 db (1. t./l 2)