Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)
Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte - A földosztás
276 Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte sőt azt is mondhatnám, hogy vezető csoportja számára akarta megszerezni... a dicsőséget.". Mindez -Hegedűs szerint is - mérhetetlen károkat okozott, mert a „gyors földosztás nem adott lehetőséget arra, hogy gondoskodhassunk a nagybirtokon levő mezőgazdasági gépek, traktorok, cséplőgépek, szeszfőzdék, malmok stb. megfelelő hasznosításáról, ami a mezőgazdasági termelés szempontjából sok nehézséget okozott.". 14 7 Ráadásul a földreform korlátozott földmagántulajdont eredményezett, hiszen nehezítette az adásvételt és az öröklést, ugyanakkor kötelezték a juttatottat a föld megmunkálására, ellenkező esetben visszavették a juttatott földet. Mindez a háború sújtotta, állatállomány és felszerelés hiányával küszködő, gyakran termelési tapasztalatok nélküli szegényparasztságot nagyon nehéz helyzetbe hozta. S hogy a magyar mezőgazdaság mégsem omlott össze, az a kivételes történelmi helyzeten túl a magyar parasztság földszeretetével és tenniakarásával magyarázható. A fenti történelmi helyzet volt Görbeházán is, azzal különleges tényezőtől kisérve, hogy 1945 tavaszán a községnek nem volt megállapodott határa, nagybirtok bőségesen volt, s telepesközség lévén, tulajdonképpeni földnélküli a községben, magában viszonylag kevés volt. Annál több viszont a törpebirtokos. A földnélküliek jelentős része uradalmi cseléd volt! Ez a különleges helyzet magyarázza azt, hogy a káptalani tanyák népe inkább akart Görbeházához kerülni, mint Polgárhoz, ugyanis Görbeházán a lélekszámhoz viszonyítva a felosztható földterület lényegesen nagyobb volt, mint az egykori anyaközségben vagy általában a szomszédos településeken. A földigényeket az un. Földigénylő Bizottság állította össze, amely pártalapon jött létre, de tulajdonképpen a Nemzeti Bizottság határozatát hajtotta végre. A munkálatok idejére a községi képviselőtestület biztosított helyet számukra a tűzoltó szertárban. De nézzük a tényeket! A földhöz juttatottakat az alábbi csoportosítás szerint tekintsük át: 1. A Görbeházán lakó, földbirtokkal nem rendelkező családok. 2. Görbeházán lakó, valamilyen földbirtokkal rendelkező családok. 3. Görbeházán élő, öt hold feletti birtokkal rendelkezők. 4. A határban élő káptalani mezőgazdasági cselédek. 14 8 1. A Görbeháza belterületén lakók közül összesen hatvannégy, nincstelennek tekinthető család kapott földet összesen 529 kataszteri hold terjedelemben. Teljesen nincstelen ez a réteg sem volt, mert összesen huszonhét hold azért volt a kezükön. Közülük többen nem igényeltek házhelyet, tehát ez azt jelentette, hogy házuk volt. Általában kettő - öt gyermekes családokról van szó, kivételek termé14 7 Hegedűs András: A történelem és a hatalom ígéretében. Életrajzi elemzések. 1988. 14 8 A görbeházi földosztás elemzése a következő dokumentum alapján történt: HBmL. XVII. 507. l.d. A földigénylők összeírási íve a 600/1945. M.E. sz. rendelet alapján jelentkezettekről. Görbeháza nagyközség, dadai alsó járás. Szabolcs vármegye.
