Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)

Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte - A hatalomgyakorlás módszertana. A nyílt kommunista hatalomátvétel

A Hajdúsági Múzeum Évkönyve. 1999 277' szetesen vannak, s általában öt - hét - kilenc hold földet kaptak. Összesen 529 kataszteri hold földet osztottak ki közöttük. A juttatott föld nagysága ugyanis a gyermekek számától is függött. Hajadon vagy nőtlen nem volt közöttük, életkorukat tekintve középkorúak. Ez alól csak a politikai érdemekre való tekintettel tettek kivételt, s néhány esetben ténylegesen tettek is. Az így földhözjuttatottak kivétel nélkül fiatalemberek voltak. A legtöbbet közülük - huszonöt holdat - az a Murvai László kapta, akiről azt jegyezték fel, hogy ejtőernyős vöröskatona volt. A nincstelenek száma Görbeházán tehát nem volt nagy, hiszen a falu eleve telepesközség volt, s az érintettek letelepedéskor már birtokot kaptak. Ez a szám tehát egyben azt is jelzi, hogy 1945-re már megindult a helyi társadalom belső differenciálódása, amely többek között a folyamatos beköltözésekkel is magyarázható. 2. Görbeháza belterületén élő, s valamilyen földbirtokkal rendelkező és földhözjuttatott családok száma 129. E közel százharminc családnak tulajdonában korábban 336 kataszteri hold volt. Életkorúkat tekintve a közép- és idősebb nemzedékhez tartoztak, kivétel nélkül családosak, néhány esetben özvegyek. Házhelyet általában nem kértek, tehát házzal rendelkeztek. Kiosztásra összesen 825 holdat javasoltak közöttük, tehát eredeti birtoknagyságuk több mint kétszeresét. Ellentétben a nincstelenekkel, itt még kivételképpen sem akadt, akit politikai érdemei miatt javasoltak volna földhözjuttatásra. A kapott föld ebben az esetben korábbi birtoknagyságuktól, illetve a gyermekek számától függött. 3. A Görbeházán élő és öt hold birtoknagyság felett rendelkező és juttatásra javasolt családok száma 117. Birtokukban összesen 878 kataszteri hold volt, s kaptak még összesen 502 holdat. Ebben az esetben tehát a juttatott föld elmarad a korábban már birtokolt földnagysághoz képest. Házhelyet a legritkább esetben igényeltek, amely azt jelenti, hogy vagy 1924-ben vagy 1939-ben házhelyhez már jutottak. Általában megállapítható volt az a törekvés, hogy a nagycsaládosok esetében a tíz-tizenöt holdas birtoknagyságokat alakítsanak ki. Kivételek természetesen jócskán akadtak! Ma már nehezen felderíthető okok folytán elmondhatjuk, hogy az özvegyasszonyok általában kevesebbet kaptak azonos gyermekszám mellett is, mint azok a családok, ahol férfiember is volt. 4. Káptalani uradalmi cselédek 4/1. Fövenyesi uradalmi cselédek. Ötvenöt család, kezükben korábban összesen harmincnégy hold volt. Ennek eloszlása viszont érdekes, mert néhány család kezében összpontosult, amely esetenként közepes paraszti biroknagyságot jelentett. Volt olyan uradalmi cseléd, amely földért jelentkezett ugyan, de nem kapott, mert már volt tizenöt hold földje. Kapott viszont az az uradalmi cseléd, akinek volt tizenkét hold földje, és tíz gyermeke. Azt nem tudjuk megmondani,