Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)

Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte - A háború és közvetlen következményei

266 Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte zájuk ez közelebb esik, mint Polgár.

12

9 A volt anyaközség - Polgár - képviselőtestülete ugyan tiltakozott ez ellen, de a görbeháziak ezt visszautasították.

13

0 A volt uradalmi központok cselédnépességének magatartását - amint látni fogjuk a földosztás kérdésköre alapvetően befolyásolta. Görbeházához való tartozás esetén ugyanis lényegesen nagyobb juttatott földterületre számíthattak. 1946. április 26-án a görbeházi képviselőtestület egyhangúlag úgy foglalt állást, hogy támogatják Bágyhalom Görbeházához való csatlakozását és megerősítették, hogy Fövenyeshátat és Kisbagotát Görbeháza részének tekintik. 13

1 Más városok, sőt megyék érdekeit is sértette azonban az a már az 1930-as években legmagasabb szinten is felvetett kérdéskör, amely szerint Görbeházához kellene csatolni a környező hajdúböszörményi és hajdúnánási tanyai népességet. Ezt a képviselőtestület határozat formájában is elfogadta, s indoklásuk az volt, hogy ez már 1939-ben a belügyminisztérium részéről is felmerült. Ez egyébként igaz is volt. A módszer azonban nagyon jellemző. Úgy döntöttek, hogy beidézik az érintett tanyai lakosság képviselőit, s ha azok is így döntenek, akkor a képviselőtestület határozatát véglegesnek tekintik. Tanulságos ugyanakkor, hogy ez a radikalizmus hogyan fordult visszájára. Amikor 1946-ban felvetődött, hogy az akkor szintén községgé szerveződő Újszentmargitához tartozna Bagota és Fövenyeshát, akkor ez ellen a leghatározottabban tiltakoztak, sőt érdekeik védelmében küldöttséget indítottak Szabolcs vármegye kisgyüléséhez és a belügyminisztériumba is. 13

2 Nyilvánvaló azonban, hogy ezekben a kérdésekben a végső szót nem az egyes képviselőtestületek, hanem a felsőbb hatóságok mondták ki. Ráadásul a kibontakozó képet szerfelett bonyolította az ekkor zajló megyei átszervezés, amely ezt a kérdéskört részben elodázta, de egyben sajátos módon meg is oldotta. A hajdúböszörményi és a hajdúnánási határ módosítása ugyanis Szabolcs megye területi gyarapodását jelentette volna, noha a kérdéskör megoldása nem ebben az irányban mozgott. Ráadásul a polgáriak újból felvetették Hajdú megyéhez való csatlakozási szándékukat. Ebben a kérdéskörben végül az 1950-es megyerendezés jelentette a megol12

9 Uo. 13

0 Uo. "Jegyző úr Nagy Lajos felolvassa Polgár községnek erre vonatkozó határozatát, mit képviselőtestületünk egyhangúlag elutasít és el nem fogad, helyette elfogadja a már előbbi határt, mit a tavasz folyamán (tehát a földosztás során Ny.M.) állapított meg..., és melyről térképet is csináltunk a helyszínen". 13

1 Uo. XVII. 11.1. 1946. ápr. 26. 13

2 Uo. 1946. júl. 28. "A képviselőtestület tárgyalja Bagota és Fövenyeshát elcsatolási kérelmének ügyét Sz. Margita pusztához. Ez ügyben úgy határoz a képviselőtestület, hogy érdekei megvédéséért felirattal fordulnak a vármegye kisgyüléséhez és a belügyminisztériumhoz."