Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)

Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte - A háború és közvetlen következményei

A Hajdúsági Múzeum Évkönyve. 1999 267' dást, amely létrehozta Hajdú-Bihar megyét, s amely a kérdéses területet HajdúBihar megyéhez csatolta. Az új község létrejöttét nem lehet annak megkerülésével lezárnunk, hogy ne vizsgálnánk annak politikai vezetését, annak a községi hatalomgyakorló rétegnek a létrejöttét, amely a közelmúltig meghatározta Görbeháza arculatát. A Nemzeti Bizottság megalakulásáról pontos információink nincsenek, eleinte Nemzeti Tanács néven említik, amely mindenképpen az alakulás korai időpontjára utal. A jegyzőkönyvileg rögzített első ülésén javasolták, hogy a korábbi jegyzőt, Farcsádi Lajost részesítsék elismerésben, aki 1945. jan. 27-én formálisan lemondott ugyan beosztásáról, de ezt nem fogadták el. Ez ugyan folyamatosságra utal, de ténylegesen nem ez volt a helyzet. 13

3 A Nemzeti Bizottságok az országban mindenütt a kommunisták aránytalan túlsúlyával jöttek létre, s ha ez véletlenül nem így volt, akkor a párt felső vezetése tett intézkedéseket a helyzet megváltoztatására. Egy hajdúsági kommunista visszaemlékezése szerint például Mátészalkán az a hallatlan skandalum állott elő, hogy 1945 januárjában a helyi Nemzeti Bizottság kommunisták részvétele nélkül alakult meg. Ennek megváltoztatására a Központi Bizottság utasítására küldöttség utazott a helyszínre, amelynek feladata az „ellenséges elemek" kiseprőzése volt a Nemzeti Bizottságból. Ezt meg is tették! Hasonló helyzet alakult ki például Hajdúszoboszlón, ahol szintén beavatkozásra volt szükség. 13

4 Görbeházán hasonló okok miatt kellett a már létrejött Nemzeti Bizottságot újjászervezni. A helyi kommunisták szerint ugyanis az „nem törvényes alapok" szerint jött létre. Nem hatotta őket meg az ellentábornak az az érvelése sem, hogy ebben a dologidőben inkább munkával kellene foglalkozni, semmint a nemzeti bizottság újjáválasztásával. 13

5 A kommunisták mögött azonban olyan hatalmi tényezők álltak, amelyek hihetetlen magabiztosságot kölcsönöztek nekik. Ennek jelzésére álljon itt a részlet, amely Nagy Ferenc emlékirataiban pontosan a mi vidékünkre vonatkozik. Nagy Ferenc, akkor még nem mint miniszterelnök, hanem vezető kisgazdapárti politikus, Debrecenben szóvá tette vezető kommunista politikusok (Gerő, Révai, Farkas) előtt, hogy nagyon nehéz demokratikus politikát csinálni a kommunisták miatt, mert „a Kommunista Párt a Tiszántúl sok falujában és városában lehetetlenné teszi a becsületes, demokratikus erők érvényesülését". Arra a kérdésre, hogy miben nyilvánul meg a kommunista elnyomás, Nagy Ferenc azt felelte, hogy „a rendőrség révén valóságos rémuralmat teremtettek".

13

6 Ma már jól tudjuk, hogy a kommunisták a volt nyilasok felvételétől sem zárkóztak el. 13

3 Uo. 13

4 Uo. XXXII. 30. V.E. 49. Varga Jenő visszaemlékezései. 13

5HBmL XVII. 11.1. 1945. jan. 27. 13

6Nagy Ferenc: Küzdelem a vasfüggöny mögött. Bp. 1990. 1-2-k. l.k. 114-117.