Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)
Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte - A háború és közvetlen következményei
A Hajdúsági Múzeum Évkönyve. 1999 261' moly ütközetet kezdeményezni. Október utolsó napjaiban Bagota - Bödönhát Fövenyeshát térségében visszavonulást fedező tankcsata dúlt, amelynek német részről az volt a tétje, hogy sikerül-e egységeiket a polgári Tisza-hídon keresztül áttelepíteni a folyón. Ez különösebb bonyodalmak nélkül meg is történt. A szovjetek így Polgárt október harmincegyedikéről november elsejére virradó éjjel gyakorlatilag harc nélkül birtokba vehették. Ugyanekkor vonultak be Görbeházára, Újtikosra és Folyásra. 12 0 Görbeháza lakossága természetesen nem ismerhette e nagyszabású hadműveletek stratégiai - taktikai mozgatóit, mint ahogyan az ország népességének döntő hányada sem. A háború terhét a lakosság elsősorban saját megpróbáltatásaiból ismerte. E téren a Tiszántúl népe sokat szenvedett, s gyakorlatilag egyik megszállásból a másikba került, annak minden borzalmával, beleértve a civil lakosság elhurcolását, az erőszakoskodásokat és a fosztogatásokat. A község határában és a belterületen ugyan nagy ütközetekre nem került sor, de a front így is mintegy tíz napra megmerevedett. A késleltető harcok ennek ellenére időnként heves összecsapásokat eredményeztek. A rendkívüli helyzetet mutatja, hogy a szovjet bevonulás után a görbeházi Nemzeti Bizottságnak kellett gondoskodni a halottak összeszedéséről mind a belterületen, mind pedig a külterületen. Később úgy intézkedtek, hogy a halottakat község temetőjében kell elhantolni. 1"" 1 Különösen súlyos terhet jelentett a lakosság igénybevétele a „robot"-nak nevezett ingyenmunkára, s a kötelező élelmiszerrekvirálások. Ez utóbbira csak egyetlen példát említünk. 1945. február 18-án a görbeházi Nemzeti Bizottság rendkívüli ülést tartott, amelynek egyetlen tárgya volt, nevezetesen „búzabeszolgáltatás az orosz hadsereg részére". A Nemzeti Bizottság - amelynek megalakulására és összetételére később visszatérünk -, az ultimátumot alkalmasnak tartotta egyetlen emberre hárítani. A mögöttes valódi szándék ismeretlen ugyan, de előrevetíti a háttérben álló kommunisták szándékait. Nevezetesen arról volt szó, hogy Vámosi Lászlónál található hatvan métermázsa búza, s ezt kell az oroszoknak átadni. Erre Vámosi hajlandó is lett volna, de csak abban az esetben, ha a Nemzeti Bizottság a búza áráért felelősséget vállal. Erre viszont a Nemzeti Bizottság nem volt hajlandó, s az a döntés született, hogy ha Vámosi László „nem hajlandó a búzát adni, jelentést tesz a Nemzeti Bizottság az orosz parancsnokságnál". Az ügy fontosságát jelezte, hogy a döntést háromtagú küldöttség vitte el az érintetthez. 12 2 A búza átadása felől egyébként kétségünk sem lehet. 12 0 Bácskái István: A szocialista fejlődés útján. Polgár története. Polgár, 1974 12 1 HBmL. XVII.11.1. Görbeháza telepes község Nemzeti Bizottsága jegyzőkönyve. 1945. febr. 11. "Hulla eltakarításra úgy a határban, mint a község belterületére a N.B. embert nevez ki". 12 2 Uo. 1945. febr. 18.
