Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)
Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte - A háború és közvetlen következményei
262 Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte A lakosság különösen tartott a szovjet katonaság részére történő munkavégzéstől, számos példa bizonyította ugyanis, hogy annak elhurcolás lett a vége, amely gyakorlatilag egyet jelentett a Szovjetunióba való deportálással. E félelemre utal a község jegyzőjének 1945. márc. 10-én tett ama kijelentése, amely szerint a lakosság nagyon fél az elrendelt összeírással kapcsolatban (rémhírterjesztést emlegetett), a „hatóságot agyonütéssel fenyegetik". Az összeírás tényét viszont nem tagadta. 12 3 Az ország közigazgatásának széthullása, a lakosság kényszerű magára hagyatottsága Görbeháza esetében azzal a kedvező hatással járt, hogy gyakorlatilag kényszerű módon, spontán szerveződött az a községi ügyintézés, amely vitatása immár több mint egy évtizede tartott. Görbeházának ugyanis korábban nem volt képviselőtestülete, előjárósága, hiszen nem volt önálló község, viszont a közigazgatási előzmények (jegyzői kirendeltség stb.) mégiscsak abban az irányban hatottak, hogy a fentiek viszonylag zökkenőmentesen jöhessenek létre. Közismert, hogy 1944/45-ben a rombadőlt országban, amely ráadásul jó fél esztendőn keresztül hadszíntér volt, központi kormányzat hiányában a mindennapi élet megszervezését az úgynevezett Nemzeti Bizottságok irányították, amelyek pártalapon jöttek létre, s amelyek a későbbiekben érdekképviseleti szervekkel is bővültek. A tagokat nem választották, hanem delegálták, azaz kiküldték. 1945 elején viszont az Ideiglenes Kormány utasítására visszaállt a korábbi közigazgatás, tehát a polgármesterek és a falusi bírák vették át a települések irányítását, még akkor is, ha az esetek nagyobbik hányadában személyük a korábbihoz képest változott. Igaz, még előtte voltunk az 1945. végi országgyűlési és helyhatósági választásoknak. Görbeházán a Nemzeti Bizottság és a községi képviselőtestület viszonya egészen sajátos volt, részint azért, mert a két testület személyileg is a legtöbb esetben egybe esett, de azért is, mert a helyi képviselőtestületnek korábbi hagyománya nem volt, így a Nemzeti Bizottság befolyása a község életére nagyobb volt, mint más helyeken. Jellemző módon mind a Nemzeti Bizottság, mind a Képviselőtestület üléseit egyetlen füzetben vezették, felváltva, az időrendi sorbeliségnek megfelelően. Ebben az új politikai és társadalmi helyzetben került pont Görbeháza önállóságának a végére, amely elvi szinten - amint láttuk - lényegében már 1939-ben eldőlt. Az Ideiglenes Kormány belügyminisztériuma Erdei Ferenc belügyminiszter aláírásával 1945. ápr. hetedikéről keltezve a 4365/1945. sz. határozatával a Polgárt községhez tartozó Görbeháza telepes községet önálló községnek nyilvánította az 1886. évi XXII. törvénycikk 150. paragrafusa alapján. Egyben utasította Szabolcs vármegye alispánját, hogy a további szükséges intézkedéseket tegye meg. 12 3 Uo. 1945. márc. 10.
